Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
331.02
bux:
146907.54
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Nagy József: kezdődjön párbeszéd a Bene¹-dekrétumokról

Nagy József, a Híd szlovák-magyar vegyespárt színeiben megválasztott európai parlamenti képviselő olyan szlovák-magyar kormányközi párbeszédet javasol a Bene¹-dekrétumok ügyében, amelynek a végén a két parlament közös nyilatkozattal megkövetné azokat, akik sérelmeket szenvedtek el.

A második világháború után Edvard Bene¹ által kihirdetett 143 csehszlovák elnöki rendelet közül 13 rögzítette az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét, és rendelkezett jogfosztásukról.

Nagy József szerint a Bene¹-dekrétumok fogalma évtizedek óta komoly feszültséget jelent Közép-Európában. Az érintett nemzetek mind ragaszkodnak saját igazságukhoz. A Híd politikusa a kérdést túlpolitizáltnak, érzelmekkel és félelmekkel telítettnek tartja.

"Ismerjük a szlovák parlament reakcióját, amellyel érinthetetlenné nyilvánította a Bene¹-dekrétumokat. Az ilyen lépések - egyben azok a lépések is, amelyek a dekrétumok eltörlését követelik - növelik a feszültséget. A legjobb lenne, ha alakulna egy döntőképes kormányközi bizottság, amely előkészítene egy kétoldalú nyilatkozatot, amellyel egyszerűen lezárnák a két ország közötti történelmi sérelmeket" - fogalmazott Nagy József.

A szlovákiai magyar politikus leszögezte, hogy a Bene¹-dekrétumok egyes tételei összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal és az egységesülő Európa alapelveivel.

"Az Európai Parlament fórum a feszültségek kibeszélésre, de ugyanúgy arra is, hogy feszültséget keltsünk. Elsősorban a szlovák félnek kellene megnyitni ezt a témát, fontos viszont azt is kimondani, hogy a Bene¹-dekrétumok kifogásolt tételei kapcsán szó sincs a szlovák állam alapdokumentumainak megkérdőjelezéséről" - szögezte le a politikus.

A megválasztott európai parlamenti képviselő felhívta a figyelmet arra: a csehek részéről az elmúlt időszakban több magas rangú politikus nyilatkozatban ismerte el, hogy a dekrétumok súlyos jogtipráshoz vezettek a németeket illetően.

Nagy József szerint a biztató cseh példa alapján bátran el kell indulni a kérdés rendezésében, és előítéletek nélkül le kell azt zárni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Kivégezte a Tisza-kormány az Otthon Startot, fordulat készül a magyar lakáshiteleknél

Kivégezte a Tisza-kormány az Otthon Startot, fordulat készül a magyar lakáshiteleknél

Egyes bankfiókokban még november 15-én, vasárnap is túlóráztak a hitelügyintézők, hogy be tudják fogadni az utolsó hitelkérelmeket az Otthon Start Programban, tegnap óta pedig már csak a célzottabb és szigorúbb Wekerle Plusz igényelhető. A kormány intézkedése három jelentős következménnyel járhat a lakáshitelpiacon: 1. csökken a hitelfelvételi kedv, így az idei 3000 milliárd forintról jövőre 1800-2200 milliárd forintra eshet vissza a lakáshitelek kihelyezése; 2. a piaci kamatozású lakáshitelek aránya az eddigi 20-25%-ról 50% környékére emelkedhet; 3. a fokozódó piaci verseny egyre nagyobb arányban terelheti az 5-6%-os kamatsávba a még inkább 6-7%-os piaci lakáshiteleket. Bemutatjuk a bankok jelenlegi legjobb ajánlatait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×