Infostart.hu
eur:
362.78
usd:
313.06
bux:
0
2026. augusztus 17. hétfő Jácint

Visszaszerezné a Krímet Putyintól Janukovics

"A Krím elvesztése súlyos tragédia. Szeretnék tárgyalni Vlagyimir Putyinnal a visszaszerzéséről" - ezt nem az új kijevi kormány valamelyik tagja, hanem Viktor Janukovics elüldözött ukrán elnök mondta. Janukovicsot Moszkva-barát politikusnak tartották, most azonban hibának nevezte, hogy behívta az orosz csapatokat.

Viktor Janukovicsot február végén távolította el a hatalomból az ukrán parlament azt követően, hogy a karhatalmi erők Kijevben a tüntetők közé lőttek és több, mint 80 ember vesztette életét.

Az egykori ukrán elnöktől, még a szövetségesének tartott Vlagyimir Putyin orosz elnök is elfordult és korruptnak nevezte rendszerét, bár azt mondta: törvénytelenül távolították el.

Az oroszországi Don-parti Rosztovban menedéket talált Janukovics most azzal lepte meg a világ közvéleményét, hogy "súlyos tragédiának" nevezte azt, hogy Ukrajna elvesztette a Krímet és azt, hogy ő behívta az orosz csapatokat.
Oroszország márciusban törvényben nyilvánította ki, hogy a Krím immár az Orosz Föderáció része, annak ellenére, hogy azt a külföld nem fogadja el.

Janukovics az AP hírügynökségnek nyilatkozva az mondta, meg kell találni a módját annak, hogy a Krímet visszaadják. "A Krímnek a lehető legtöbb függetlenséget kell megadni, de Ukrajna része kell, hogy legyen" - mondta. Arról is beszélt, hogy nyugodt, de nehéz beszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal.

Ugyanakkor nem volt hajlandó elítélni Moszkvát azért, hogy katonai azonosítók és rangjelzések nélküli fegyveresek útján vette ellenőrzés alá a fontosabb krími létesítményeket. Ehelyett Kijevet vádolta, ahol "banditák és radikális nacionalisták" ragadták meg a hatalmat, "diktálni próbáltak az embereknek és fenyegették az orosz nyelvet".

Ez vezetett el a krími népszavazáshoz és a félsziget elvesztéséhez - fejtegette és azt mondta: ha ő lett volna az elnök, akkor ezt megakadályozta volna. Janukovics megismételte Moszkva álláspontját, hogy nagyobb autonómiát kell adni az ukrajnai régióknak. Az új kormány már megígérte, hogy a kormányzókat ezentúl választani fogják és nem kinevezik.

Közben a NATO-erők európai főparancsnoka, Philip Breedlove tábornok megismételte, hogy teljességgel elképzelhető, hogy Oroszország 3-5 napon belül behatoljon Ukrajnába. A tábornok, aki korábban már felvetette a lehetőséget, most azt állította, hogy a határok mentén 40 ezer katonát felvonultató oroszok egy déli folyosót hoznának létre Odesszáig, sőt talán a szakadár oroszajkú moldovai Transzdnyisztriáig.

"Nagyon nagy és ütőképes haderőről van szó" - mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Tovább emelkednek a tőzsdék, fókuszban a tech szektor

Tovább emelkednek a tőzsdék, fókuszban a tech szektor

Emelkedéssel indították a hetet az ázsiai részvénypiacok, a japán és a kínai tőzsdék erősödését elsősorban a technológiai vállalatok támogatták. A befektetői hangulatot javította, hogy a gyengébb amerikai makroadatok mérsékelték a Fed közeli kamatemelésével kapcsolatos várakozásokat, a befektetők a friss kínai adatokra és a Hormuzi-szoros körüli geopolitikai fejleményekre figyelnek. A határidős részvényindexek állása alapján további emelkedés jöhet az európai részvénypiacokon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×