A poszméhek szaglására nemcsak a rovarirtószerek hatnak negatívan, hanem a magas hőmérséklet is csökkenti a rovarok szaglását, ez pedig a haszonnövények beporzására is komoly hatással lehet - derült ki a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete (NÖVI) és a Würzburgi Egyetem közös kutatásából.
Az éghajlatváltozás sokféleképpen befolyásolja az ökoszisztémákat. Ennek egyik következménye a hosszabb és intenzívebb hőhullámok megjelenése, amelyek olyan alapvető természetes folyamatokat érintenek, mint például a beporzás. A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet és a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem kutatói ennek kapcsán megvizsgálták, hogyan hat a hőhullám a poszméhekre - olvasható a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.
A poszméhek beporzóként létfontosságú szerepet játszanak mind a természetes ökoszisztémákban, mind a mezőgazdaságban, jelentősen hozzájárulva a terméshozamhoz és a biodiverzitáshoz. Ezek a szőrös rovarok különösen érzékenyek a hőhullámokra, mivel ők inkább a hidegebb élőhelyekhez tudnak jobban alkalmazkodni, mint a melegebbekhez. Beporzóként a poszméheket látásuk mellett a növények által kibocsátott illatanyagok vezérlik. Ezek az illékony vegyületek nemcsak a növények helyét mutatják meg, hanem információt is tartalmaznak a virágok állapotáról - írták a közleményben.
A közlemény idézi Kárpáti Zsoltot, a HUN-REN ATK tudományos főmunkatársát, aki elmondta: a kísérlet során a poszméheket 40 Celsius-fokos hőmérsékletre helyezték, ami jelentősen rontotta a virágillat-érzékelésüket, gyakorlatilag elveszítették a szaglásukat. A hímeknél csaknem 50 százalékos, a nőstény dolgozóknál pedig akár 80 százalékos szagláscsökkenést is megfigyeltek. "Sajnos az ideális hőmérsékletű regenerációs időszak sem vezetett náluk azonnali javuláshoz" – tette hozzá a kutató.
A poszméheket 24 órával a hőstressz után újra megvizsgálták, és azt tapasztalták, hogy csak részlegesen nyerték vissza a szaglásukat. A tanulmány megerősíti, mennyire erősen befolyásolja az éghajlatváltozás a rovarok és a növények közötti kölcsönhatást, amiben a hőhullámok kulcsszerepet játszanak.
A HUN-REN ATK NÖVI kutatói szerint a hőstressz okozta szagláscsökkenés miatt kevesebb haszonnövényt porozhatnak be a poszméhek, mivel a rosszabb szaglásuk miatt nem találják meg a virágokat. Mindezek mellett sajnos a poszméhkolóniák állapota is romolhat, hiszen nem tudnak elég pollent és nektárt vinni a fészekbe.
"Jóllehet, a poszméheken kívül más rovarok is be tudják porozni a növényeket, de mivel azok száma a klímaváltozás miatt szintén csökken, ezért a beporzás esélye is csökken" – emelte ki a közleményben Kárpáti Zsolt.
A kutatók tanulmánya a közelmúltban jelent meg a Proceedings of the Royal Society B című szakfolyóiratban.
(A nyitóképen: A mezei poszméh (Bombus pascuorum) a szőrös kenderkefűvön (Galeopsis speciosa) táplálkozik. Ha túl meleg van, a rovarok alig érzékelik a virágok illatát.)
