A kutatóintézet rendszeresen végez reprezentatív hazai kutatásokat az információs társadalom terén. A kérdőívek egyaránt tartalmaznak longitudinális kutatásokra alkalmas kérdéseket és évenkénti új témaköröket is.

A mostani kutatási jelentésben egy 2021 novemberében végzett telefonos adatfelvételnek a magyar társadalom okostelefon-függőségével kapcsolatos kérdésekre adott leginkább relevánsnak vélt válaszait mutatják be. Ilyen irányú kutatásra első alkalommal került sor a kutatóintézet 2019-es megalakulása óta. A kutatás, amit az Index szemlézett, reprezentatív a magyar lakosságra kor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint egyaránt.

Az adatok szerint a teljes lakosság 4,3 százaléka vallja saját magát okostelefon-függőnek, ez közel félmillió embert jelent Magyarországon.

A lakosság ötöde, 20,6 százaléka is inkább függőnek tartja magát, mint nem.

A meglepetés pedig, hogy nem a legfiatalabbak lógnak a legtöbbet a telefonon, hanem a 30–39 éves korosztály, akik Rab Árpád trendkutató, a felmérés statisztikusa szerint ebbe nőttek bele. A 18–29 évesek körében majdnem minden harmadik, míg a 30–39 éves korosztályban tízből négy válaszadó függőként tekint magára. A legidősebbek körében jóval alacsonyabbak a számok, de már a 60 éven felüliek között is majdnem 16 százalékos az inkább függők aránya.

Az okostelefon-használatot a mindennapi cselekvések során is mérték, a potenciálisan veszélyes helyzetektől kezdve egészen a szeretteinkkel szembeni lehetséges udvariatlanságig. E szerint az autóvezetők közül minden hetedik rendszeresen nyúl a mobilhoz, ha dugóban vagy piros lámpánál ül (szintén a 30–39 évesek a legaktívabbak, közülük minden negyedik).

Gyakori az okostelefon kiegészítő cselekvésként való használata családi vagy baráti körben töltött idő alatt is, minden ötödik válaszadó olvasott híreket vagy üzeneteket ilyen helyzetekben. Étkezés, de még filmnézés közben is piszkáljuk a telefont: minden második 40 év alattira igaz, hogy a kutatás előtti hónapban nem nézett filmet vagy nem étkezett anélkül, hogy ne pillantott volna rá legalább egyszer a telefonjára.

A munka és a szabadidő rétegeinek összemosódását pedig jól mutatja az, hogy tízből négyen érzik kényszernek, hogy munkaidőn kívül is válaszoljanak munkahelyi üzenetekre.

Internetbetegségek

Az Index megkereste Zacher Gábor toxikológust is, mit gondol az NKE kutatásáról és a mobilfüggőségről. A hatvani kórház főorvosa elmondta, hogy 7 millió magyar használja a Facebookot, noha a netfüggőség ugyanolyan, mint a drogdependencia vagy az alkoholizmus. És ugyan elvitathatatlan pozitívumai vannak az internetnek, az okostelefonnak, hangsúlyozza, hogy használatukat fontos keretek közé szorítani. Akár felnőttről, akár gyerekről van szó, fel kell állítani a korlátokat, amiket nem szabad túllépni.

A toxikológus mások mellett arra is kitért, hogy a közösségi média, a lájkok, a diszlájkok fokozzák a rivalizációt: az egyébként is szorongó gyerekekre egyértelműen és kimutathatóan negatív hatással van a versengés, ami önbizalomhiányhoz vezet. Ez súlyosabb esetekben evészavarba és depresszióba torkollhat. „Ott a cyberbullying is, a netes zaklatás: a gyerekek online dolgai örökre megmaradnak, egy rossz pillanatban elkapott fénykép évekre tönkreteheti a gyerek életét” – hívta fel a figyelmet Zacher Gábor egyetértve azzal, hogy az internet hihetetlenül hasznos például kutatás, kapcsolattartás szempontjából, csak fontos, hogy ne billenjen át függőségbe.