Infostart.hu
eur:
363.07
usd:
314.21
bux:
150085.09
2026. augusztus 14. péntek Marcell
Nyitókép: Pixabay

Friss eredmények arról, mit is művel a koronavírus az agyban

A szaglásvesztés nyomában indultak a vizsgálatok, de kérdés a fáradtság és az agyi köd mögött álló folyamat is. Érdekes eredmények születtek.

A Cell című tudományos folyóiratban közölt tanulmány eredményei reményt keltenek, hogy a korábban véltnél felszínesebb, valamint helyreállítható a vírus okozta neurológiai károsodás - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A kutatás ellentmond a korábbi munkáknak, amelyek szerint a vírus az orr felső mélyedéseiben lévő nyálkahártya neuronjait fertőzi meg, belégzéskor ide érkezik a kórokozó. A hártyán lévő szaglósejtek (OSN) teszik lehetővé az illatok érzékelését. Szorosan együttműködnek az úgynevezett szusztentikuláris sejtekkel, amelyek a szaglósejtek munkáját segítik.

A belga és német kutatók munkája arra utal, hogy a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a szaglósejteket nem.

"Alapvető a különbség. Ha a szaglósejtek megfertőződhetnek, innen rövid az út a szaglógumóhoz, onnan az agyba"

- mondta Peter Mombaerts, a német Max Planck Intézet frankfurti Neurológiai kutatóközpontjának vezetője.

Az agyban lévő szaglógumó az a hely, ahol az illatok idegi ingerületeit először feldolgozzuk. Ha a vírus ide behatolna, elméletileg az agy mélyebb rétegeibe is eljuthatna, ahol tartós károsodást okozna, különösen azért, mert a szaglósejtekkel ellentétben a legtöbb neuron nem regenerálódik.

Ha azonban a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a károsodás rövidebb ideig tart. Mindkét útvonal magyarázhatja a szaglásvesztést, amely az új típusú koronavírus okozta Covid-19 pácienseinek nagyjából felét érinti. Közülük minden tizedik hosszú távon, talán örökre elveszti a szaglását.

Fáradtság és agyi köd

A kutatócsoport megvizsgálta a Covid-19 más idegrendszeri tüneteit, köztük a fáradtságot és az úgynevezett agyi ködöt. Nem vonják kétségbe, hogy a betegség érinti a központi idegrendszert, a vita arról szól, hogy a hatások azért lépnek-e fel, mert a vírus megfertőzi az idegsejteket, vagy valamilyen közvetett mechanizmus áll a tünetek mögött.

A kutatók új technológiával tanulmányozták az idegrendszeri károsodásokat: agyalapi sebészettel vettek mintát a szaglóidegsejtekből és a szaglógumóból a kór következtében elhunyt betegektől, haláluk után nagyjából egy órán belül. 30 páciensnél állapították meg, hogy a vírus még mindig szaporodik, ami azt jelenti, hogy a betegség fertőző, akut szakaszában okozott halált. A 30 elhunyt közül csak hatnál találták meg a vírust a szaglóhártyában.

Címlapról ajánljuk
Friedrich Merz vesztét okozhatják a személycseréi – szakértő

Friedrich Merz vesztét okozhatják a személycseréi – szakértő

Bauer Bence szerint a német kancellár saját pozíciója erősítése végett vágott bele személycserék sorába maga körül, de ebbe nem vont be túl sok mindenkit, ami a vesztét okozhatja ősszel, amikor három tartományi választási választás döntő üzenet lehet a pártok közötti erőviszonyokról. Íme a lehetséges forgatókönyvek.

Kekvák: az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz és a KDNP indítványát

Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó alaptörvény-módosítás elleni Fidesz–KDNP indítványt. Sulyok Tamás államfő eltávolítása, az országgyűlési képviselők időkorlátja és az alkotmánybírák korhatára ügyében még nincs döntés.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×