A brit Medical Research Council kutatói a UK Biobank elnevezésű egészségügyi tanulmány több mint 50 ezer önkéntesének egészségi és genetikai adatait vizsgálták meg. A projektet annak idején azért indították, hogy a krónikus betegségek, így a szívbetegségek, a rák vagy a diabétesz megelőzését, diagnózisát és kezelését javíthassák.

A szakemberek a légszomjhoz, köhögéshez és ismétlődő tüdőfertőzéshez vezető krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) előfordulását vizsgálták. A dohányosok és nem dohányosok, illetve a COPD-s és nem COPD-s emberek összehasonlításával a szakemberek kimutatták, hogy a DNS bizonyos részeinek kedvező mutációi erősítik a tüdő működését és csökkentik a COPD kialakulásának kockázatát.

Ez azt jelenti, hogy a "jó génekkel" rendelkező dohányosoknál kisebb a kockázata a COPD kialakulásának, mint a "rossz génekkel" rendelkezőknél. A Leicesteri Egyetem kutatójaként dolgozó Martin Tobin szerint úgy tűnik, hogy a gének befolyásolják a tüdő fejlődését és az elszenvedett károkra adott válaszreakcióját.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs semmiféle varázspirula, amely biztos védelmet garantálna bárkinek a dohányzás káros hatásaival szemben. "A leghatékonyabb módszer a COPD és a dohányzással összefüggő egyéb betegségek, köztük a rák és a szívbetegség kivédésére az, ha az ember leteszi a cigarettát" - idézte Tobint a BBC News.

A kutatók a genetikai kód olyan részeit is azonosították, amelyek gyakrabban fordulnak elő dohányzóknál, mint nem-dohányzóknál. Ezek a részek a jelek szerint befolyásolják az agy működését és azt, hogy milyen könnyen válik valaki a nikotin rabjává. Mindezt ugyanakkor további kutatásokkal kell igazolni.

A Lancet Respiratory Medicine című folyóiratban közölt új eredményeket az Európai Tüdőgyógyász Társaság találkozóján ismertették a szakemberek.