A biológiai anyagból készült, mintegy öt milliméter átmérőjű eszközzel végzett kísérletek azt mutatták, hogy akár hasi zsírba, akár a bőr alá ültették be, az implantátum felszívta a szervezetben keringő rákos sejteket - idézte a BBC hírportálja a Nature Communications szaklapban ismertetett tanulmányt.

Az implantátum azt a folyamatot utánozza, amikor a test különböző részeinek immunsejtjei magukhoz vonzzák a daganatról leváló rákos sejteket - részletezték a kutatók, akik azt találták, hogy ezek az immunsejtek "letáboroznak" az implantátumon - ez a szervezet természetes válasza, ha idegen test kerül bele - és magukhoz vonzzák a rákos sejteket.

A kísérletek kezdetén a kutatók "megjelölték" a daganatsejteket, hogy fényük miatt könnyen nyomon követhessék azokat. Majd speciális képalkotó technikára váltottak, amivel különbséget tudtak tenni a rákos és az egészséges sejtek között. Azt találták, így ki lehet mutatni az implantátummal "elkapott" tumorsejteket.

Amikor megszámolták a vándorló daganatos sejteket az egerek implantátumos és az implantátum nélküli csoportjában, azt látták, hogy az eszköz egyrészt "elkapta" a beteg sejteket, másrész csökkentette a szervezet más helyein jelen lévő tumorsejtek számát.

A kutatók hosszú ideje próbálják még korai stádiumban kimutatni a rákos sejtek terjedését, vagyis az áttétek képződését, de a véráramban kevés kering ezekből a sejtekből, így nehéz a nyomukra akadni.

Lonnie Shea, a Michigani Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője elmondta, már tervezik a klinikai teszteket, amelyben emberek vesznek részt, és azt vizsgálják majd, hogy az emberi szervezetben is ilyen hatékony-e az implantátum, valamint biztonságos-e a kezelés.

A brit Rákkutató Intézet (Cancer Research UK) adatai alapján 10 rákos halálozásból kilenc esetben az áttét képződése bizonyult végzetesnek.