A Tajsanon az antarktiszi nyár időszakában, december és március között húsz ember dolgozhat. A komplexumhoz egy kifutópálya is épült, amely speciális merevszárnyú repülőgépek le- és felszállását teszi lehetővé.

A Déli-sarkvidék új kínai kutatóállomásán a klímaváltozással kapcsolatos méréseket végeznek, a jégtakaró alatti földtani fejlődés alakulását, a gleccsereket, a földmágnesességet és az Antarktisz légkörét figyelik meg. Várhatóan a következő 15 évben szolgálja majd a kínai szakembereket.

Kína elsőként 1985-ben a Déli-sarkvidék határán hozta létre a Csangcseng (Nagy Fal) állomását, majd négy évre rá, szintén a határvidéken a Csungsant. Harmadik állomása, a Kunlun a 25. kínai expedíció jóvoltából 2009-ben épült meg az Antarktisz legmagasabb pontjától, a Dome Argustól alig több mint hét kilométerre.

Az Antarktiszt az 1959-ben megkötött Antarktisz-egyezmény védi, amelyhez Kína 1983-ban csatlakozott. A megállapodás alapján a Déli-sarkvidéken bármely ország létesíthet tudományos kutatóállomást, azonban tilos a kontinens ásványi kincseinek kitermelése, hulladékok tárolása és bárminemű katonai tevékenység.

A kínai kutatók állítólag már az ötödik állomás helyszínének lehetséges pontjait is feltérképezték. Korábbi sajtójelentések szerint a szakemberek keresik a Jeges-tengeren vezető kereskedelmi útvonal kialakításának a lehetőségét is, készülve arra, hogy idővel jelentősen csökken majd a jégtáblák mennyisége a térség vizein.