A kormányfő az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy találkozott a genfi központban dolgozó több mint hatvan magyar szakemberrel, doktorandusszal, diákkal, akik komoly pozíciókat töltenek be, komoly kutatásokban vesznek részt, és a legmagasabb szinten teljesítenek. "Jó okunk van arra, hogy büszkék legyünk a mérnökeinkre, a fizikusainkra, az informatikusainkra" - hangsúlyozta, rámutatva egyúttal, hogy "a nemzeti össztermékünkön és a lélekszámunkon fölül vagyunk reprezentálva" a CERN-ben folyó tudományos munkában.

A hivatalos látogatáson a magyar küldöttség tájékoztatást kapott a CERN-ben folyó munkáról, a tervekről. Orbán Viktor értékelése szerint "az a tudományos munka, amely itt zajlik, építi a jövőt. (...) Itt jönnek létre azok a fizikai felismerések, amelyekre alapozva azután később az egész világot behálózó, meghódító termékek jönnek létre, mint például az internet".

A kutatási szervezet vezetőjével folytatott tárgyaláson megerősítették a Magyarország és a CERN közötti szakmai, pénzügyi együttműködést - közölte Orbán Viktor, hozzáfűzve: Magyarország mint a szervezet tagja az idei költségvetésében 1,7 milliárd forintot biztosít a CERN-nek.

Megjegyezte továbbá, Magyarország készen áll arra, hogy ha újabb kutatások jönnek létre, akkor azokban tudósokkal és pénzügyileg is részt vállaljon.

A svájci székhelyű kutatóintézet "lelke" egy hatalmas számítógépközpont, amelynek testvérszervezete, a genfivel azonos minőségű központja Budapesten van - hívta fel a figyelmet. Jelezte, hogy a mostani találkozón is szóba került a magyar fővárosban, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában lévő, tavaly júniusban felavatott adatközpont. A megbeszélésen - amelyen jelen volt a Wigner-kutatóközpont vezetője, Lévai Péter is - a svájciak a legnagyobb megelégedéssel nyilatkoztak a budapesti központ teljesítményéről - emelte ki a miniszterelnök.

Az 1954-ben alapított CERN-nek jelenleg 21 tagja van, köztük az 1992-ben csatlakozott Magyarország.