A kutatók megállapították, hogy a baktérium levadássza áldozatát, annak külső sejtfalához kapcsolódik, majd teljes kiszáradásáig elszívja tőle tápanyagait és energiaforrásait. Végül a prédául esett baktérium "holtan" marad vissza, és éppen ez az, amit a baktériumfertőzések által okozott emberi betegségek elleni harcban fel lehetne használni.

"A patológusok végül tüzet tűzzel olthatnának, ha ezeket a baktériumokat használnák, mivel egy olyan baktériumról van szó, amely agresszív vadászatba kezdene, és megtámadna bizonyos, az ember számára különösen veszélyes egyéb baktériumokat" - magyarázta Martin Wu kutatásvezető.

A Micavibrio aeruginosavorus elnevezésű baktériumot pár évtizede szennyvízben fedezték fel, laboratóriumban azonban nehéz volt tanulmányozni, mert szennyezett azokkal a baktériumokkal, amelyekkel táplálkozik.

A Virginiai Egyetem munkatársai mostani tanulmányukhoz először genetikai technikával elkülönítették a "vámpír" baktérium saját alkotórészeit, majd meghatározták azok pontos DNS-betűsorrendjét. Az így megismert genom azt bizonyította, hogy a mikroorganizmus nem képes túlélni saját erőforrásaiból még akkor sem, ha minden életfontosságú tápanyag rendelkezésre áll.

Ebből a baktériumból ugyanis hiányoznak azok a gének, amelyek nélkülözhetetlenek egyes tápanyagok sejtfalon való átjuttatásához, ezért kénytelenek azokat más baktériumoktól megszerezni túlélésükhöz. A genom elemzése során olyan géneket is talált a kutatócsoport, amelyek vélhetően az áldozathoz való kapcsolódás, illetve a tápanyag kiszívásának folyamatában játszanak szerepet a "vámpír" baktérium életében.