A tudósok úgy vélik, az elengedett rovarok révén áttörés érhető el a járványszerű betegség felszámolásában, bírálatok szerint ugyanakkor nem lehet tudni, mi lesz a mutáns szúnyogokkal.

"A kajmán-szigeteki kísérlet nagy előrelépés lehet" - mondta Andrew Read, a Pennsylvaniai Egyetem biológiával és rovartannal foglalkozó tanára. "Bármi, ami meggátolja a rovarokat a ronda betegségek terjesztésében, nagy segítséget jelenthet" - mondta a független szakember.

A dengue-láz - más néven csonttöréses láz - fejfájással, ízületi-, izom- és csontfájdalommal járó lázas betegség, amely halálos kimenetelű is lehet. A kórt szúnyogok terjesztik, oltóanyag nem létezik ellene. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a dengue-láz 2,5 milliárd embert veszélyeztet, évente legalább 50 millió megbetegedést jeleznek. A maláriától eltérően a betegség felbukkanása megjósolhatatlan, a kórokozót terjesztő szúnyogok pedig napközben is csípnek, így az ágyat védő háló sem jelent feltétlenül védelmet.

A brit szakemberek steril hím szúnyogokat teremtettek a rovarok DNS-ének módosításával. A Kajmán-szigeteken összesen hárommillió ilyen mutáns szúnyogot engedtek szabadon május és október között. A génmódosított hímek nem tudják megtermékenyíteni a nőstényeket, így csökken a populáció.

Ez azért fontos, mert csak a nőstények csípik és fertőzik meg az embereket. A vizsgálatok szerint a szúnyogállomány már augusztusra 80 százalékkal csökkent azokhoz a vidékekhez képest, ahol nem engedtek szabadon mutáns szúnyogokat.

Bírálatok szerint viszont nem lehet tudni, milyen következményekkel jár, ha ilyen példányok kerülnek a vadonba. "Ha az ökoszisztémából kiemelnek egy olyan rovart, mint a szúnyog, nem lehet tudni, az milyen hatásokkal jár" - mondta genetikai módosítások ellen küzdő GM Freeze nevű brit szervezet egyik vezetője.

Pete Riley megjegyezte, a lárvák talán más fajoknak szolgálnak táplálékul, így azok éhen halhatnak, ha a szúnyoglárvák eltűnnek. De az is elképzelhető, hogy új rovarok veszik át helyüket, más betegségeket terjesztve.