Infostart.hu
eur:
354.79
usd:
312.36
bux:
139594.45
2026. június 25. csütörtök Vilmos

Kiderült, hogy helyes volt Darwin feltételezése

A szárazföldön sétált és édesvízben úszkált az a 23 millió évvel ezelőtt élt emlős, amely a fókák elődje lehetett. A Pujilla darwini Kanadában kiásott maradványai bizonyítják, hogy Charles Darwin feltételezése helyes volt.

Úszóhártyás lábai voltak, és a szárazföldön éppúgy otthon érezte magát, mint a vízben a Pujilla darwini elnevezésű ősfóka, amelynek egyik, 23 millió évvel ezelőtt élt példányának maradványára Kanada északi részén bukkantak rá a kutatók. Az állat csontjainak 65 százalékát megőrizte a talaj, a tudósoknak így viszonylag nagy pontossággal sikerült rekonstruálniuk a testfelépítését.

A lelet bizonyítja, hogy a fókaalakúak fejlődésük egy bizonyos szakaszában az édesvizekben éltek - magyarázta az ottawai Kanadai Természeti Múzeum munkatársa, Natalia Rybczynski.

Az állat a szárazföldön felegyenesedve járhatott, de a lábai valószínűleg úszóhártyásak lehettek - erre utal, hogy lábujjcsontjai laposak voltak. Azt, hogy a Pujilla darwini élete egy részét a vízben töltötte, az is bizonyítja, hogy a kráterben, ahol a csontokra rátaláltak, halak maradványait is felfedezték a kutatók.

Darwinnak volt igaza

Az állat az úszáshoz és a járáshoz is alkalmazkodott. A Pujilla az az evolúciós bizonyíték, amelyet már régóta kerestünk - fűzte hozzá az ásatást végző Natalia Rybczynski.

Hogy a fókák elődei korábban az édesvízben is éltek, Charles Darwin írta le az idén 150 éve publikált A fajok eredete című munkájában. Mint fogalmazott: egy kizárólag a szárazföldön élő állat, amely időnként a sekély vízben, majd folyókban vagy tavakban keres táplálékot, végül olyan vízi állattá fejlődhet, amely az óceánban él tovább.

A fókaalakúak eddig ismert legkorábbi őse az Enaliarctos volt, amely nagyjából ugyanabban az időszakban élt, mint a most felfedezett faj, ám a tengerben, Észak-Amerika partjainál. Ennek az állatnak úszólába volt, bár valószínű, hogy a zsákmányát csak a szárazföldön tudta elfogyasztani. A ma élő fókaalakúaknak ez a vízben sem okoz problémát.

Az Enaliarctos minden bizonnyal másképpen úszott, mint a mai fókák, amelyek vagy úszólábaik előre-hátra, vagy hátsó felük jobbra-balra mozgatásával hajtják magukat előre a vízben. Õsük mindkét mozdulatsorra képes volt. Lehetséges tehát, hogy a mind a négy végtagját úszásra használni képes Pujilla az Enaliarctos elődje is lehetett.

Címlapról ajánljuk

Gyulai Miklós: ha vannak ellenem bizonyítékok, akkor álljanak elő velük

Hőzöngés és lázongás kezdődött a Magyar Atlétikai Szövetségen belül a párizsi olimpia után, és ezt főleg olyanok szították, akik korábban semmilyen problémát nem jeleztek, sőt élvezték a biztosított lehetőségeket – mondta a sportvezető, aki szeptember 1-jével távozik posztjáról. Úgy véli, a magyar atlétikában dolgozók a jelentős mennyiségű anyagi forrás birtokában elkényelmesedtek az elmúlt években. Kitért az őt ért támadásokra és arra is, mi lesz a sorsa a Gyulai Memorialnak, valamint a budapesti atlétikai világdöntőnek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.25. csütörtök, 18:00
Mészöly Géza korábbi válogatott labdarúgó, edző
Újvári Gábor újságíró, sportvezető
Új korszak a turizmusban: mozgás közben fedezzük fel a magyar tájakat, de súlyos problémákkal nézünk szembe

Új korszak a turizmusban: mozgás közben fedezzük fel a magyar tájakat, de súlyos problémákkal nézünk szembe

Az aktív turizmus a Covid-járvány óta elképesztő növekedést mutat Magyarországon: egyre inkább a rövid, 2-4 napos, intenzív kikapcsolódást keressük, amelyben a kerékpározás, a vízitúra és a természetjárás kiemelt szerepet kap. Az ágazat egyik legnagyobb erénye integratív jellege, hiszen összekötheti a kulturális örökséget, a gasztronómiát és a vidékfejlesztést, miközben négy évszakos turizmust kínál. A Felső-Tisza-vidék, az Őrség és a Balaton kerékpáros hálózata már követendő példaként szolgál, ám a szakértők figyelmeztetnek: a turizmus önmagában nem oldja meg a vidék gondjait, és az értékláncok helyi kiépítése nélkül a bevételek könnyen kiszivárognak a térségekből. Az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai ágazatról a téma kutatóival, Kulcsár Lászlóval, a Kodolányi János Egyetem Alkalmazott Kutatási és Innovációs Központjának igazgatójával és Bodrogai Lászlóval Anzelmmel, a Kodolányi János Egyetem Aktív és Ökoturisztikai Kutatóintézetének vezetőjével, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség alelnökével beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×