Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Barroso: mágnesként vonzhatja a tehetségeket az EITI

Mágnesként vonzhatja majd a tehetségeket az Európai Technológiai és Innovációs Intézet (EITI) - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Budapesten, az intézet igazgatótanácsának alakuló ülésén. Az EITI koordináló szerepet tölt be, az európai egyetemeken, kutatóintézetekben meglévő infrastruktúra alapján indítja majd el az egyes projekteket.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet kulcsszerepet játszhat abban, hogy Európát a jövő mágnesévé tegye a tehetségek számára - mondta José Manuel Barroso az EITI igazgatótanácsának hétfői alakuló ülésén.

Az EITI a modernizáció, a kutatás-fejlesztés referenciamodellje lehet. Az ötödik európai szabadság megvalósulásában, a tudás szabad áramlásában is segítséget nyújt majd, és az intézetnek fontos szerepe lesz a megújuló lisszaboni stratégia megvalósításában is. A leginnovatívabb üzleti szereplőket és a legjobb kutatókat összehozva az EITI egyszerre szolgálja majd a kutatást, az oktatást és az innovációt, tehát a tudás háromszögét - mondta a bizottság elnöke.

Az EITI erőforrásokat kínál majd a partnereknek, reagál a gazdaság és a társadalom igényeire, új partnerkapcsolatokat generál, és új formáit kínálja majd az együttműködésnek - hangsúlyozta José Manuel Barroso.

A politikus kiemelte: Európának is szembesülnie kell a gazdaság lassulásával és az új, sokszor kemény kihívásokkal. Ezeket a kihívásokat azonban lehetőségekké lehet formálni, ha az európai tudásalapot használjuk. Az EITI jó alapot szolgálhat erre - tett hozzá.

Rodi Kraca-Cagaropulu, az Európai Parlament alelnöke beszédében hangsúlyozta: annak ellenére, hogy szinergia jött létre a civil társadalom, a tudományos és gazdasági szereplők között, mégsem tudja Európa leküzdeni hátrányát a globalizált gazdaságban. Igaz ez a tudásalapú társadalomra is, ezért a világból a legjobb kutatókat Európába kell vonzani - tette hozzá.

A politikus rámutatott, hogy az EITI előtt nem volt olyan európai kezdeményezés, amely a tudásháromszög minden területét megcélozta volna.

Valérie Pécresse az unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország kutatási minisztere felszólalásában kiemelte: Budapest mindig is elsőrendű szerepet játszott az európai tudományos közösségben, ezért jelkép értékű, hogy az intézet Magyarországon jön létre - fűzte hozzá. Növelni kell Európa versenyképességét, ehhez pedig reformokra van szükség. Ennek egyik eleme a diákok, a tanárok és a kutatók mobilitásának elősegítése. Egyfajta minőségbiztosítási rendszert is ki kell dolgozni az oktatásban - húzta alá a miniszter.

A Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepélyes megnyitó közben az épület előtt tízen-tizenöten angol nyelvű transzparensekkel Gyurcsány Ferenc távozását követelte.
Brüsszelben június 18-án született meg a döntés, hogy Budapesten alakulhat meg az Európai Innovációs és Technológiai Intézet.

Az EITI koordináló szerepet tölt majd be. Az lesz a feladata, hogy megszervezze, az adott kutatás-fejlesztési folyamat egy-egy részét mely intézmény valósítja majd meg, így az európai egyetemeken, kutatóintézetekben meglévő infrastruktúra alapján indítja majd el projektjeit.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×