A marylandi Johns Hopkins egyetem kutatói felfedezték, hogy a DNS epigenetikai jelzései (a mód, ahogy a kódolt információ észlelhető tulajdonsággá válik) az egyének élete során módosulnak, a változások mértéke pedig egy családon belül hasonló.

Az epigenetika a gének olyan öröklődődési formáit vizsgálja, mely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával, ezek a gének működésében az egyéni életben bekövetkező változások.

"Világossá kezd válni számunkra, hogy az epigenetika áll a modern orvostudomány központjában, mivel ezek a változások - a DNS-szekvenciától eltérően, amely minden sejtben azonos - a táplálkozás vagy a környezeti tényezők hatására következnek be" - hangsúlyozta Andrew Feinberg, molekuláris biológus, a Johns Hopkins egyetem orvostudományi karának munkatársa. "Az epigenezis szerepet játszhat például a diabétesz, az autizmus és a rák kialakulásában" - tette hozzá Feinberg.

A kutatók az úgynevezett reykjavíki kutatásban részt vevő 600 embertől vettek DNS-mintákat 1991-ben, majd 2002 és 2005 között, s ezeket összehasonlították.

A kutatók megállapították, hogy az esetek közel harmadában a DNS-metiláció (a DNS-hez kötődő kisméretű metil-csoportok mintázata) tizenegy év alatt megváltozott. "Azt tapasztaltuk, hogy idővel jelentős változás áll be, ami szerintünk azt bizonyítja, hogy az egyén epigenezise a korral változik" - mondta Daniele Fallin, a Johns Hopkins egyetem orvostudományi kara járványtani vendégprofesszora.

Az epigenetikus változások örökölhetőek, ami magyarázatul szolgálhat arra, egyes családokban miért fordulnak elő gyakrabban bizonyos betegségek.

A tanulmány a Journal of the American Medical Association című szakfolyóirat eheti számában jelent meg.