A clevelandi kutatók a New England Journal of Medicine című szaklapban számoltak be megfigyeléseik eredményéről. A városi klinika hatezer betegének adatait hasonlították össze; valamennyien bypass, illetve szívbillentyű műtéten estek át, és az operáció alatt transzfúziót kaptak.

A betegek valamivel kevesebb, mint fele friss - maximum 14 napig tárolt - vért kapott, míg a többiek ennél régebbit. Egy év múlva a régebbi vért kapottak 89, míg a frissből részesülők majdnem 93 százaléka volt életben.

A régebbi vért kapók között több volt a komplikáció: veseelégtelenség, fertőzés és többszörös szervelégtelenség - állapították meg.

A kutatás eredménye következtében a vérbankok nem fognak azonnal változtatni az eddigi gyakorlaton, ehhez előbb alaposabb vizsgálatok szükségesek.

Az Egyesült Államokban az élelmiszer- és gyógyszer-engedélyezési hivatal (FDA) csak 42 napi engedélyezi a vér tárolását, de a vörösvérsejteket általában 15 napon belül felhasználják.

A kutatást vezető Colleen Gorman Koch nem is sürgette az FDA előírásainak szigorítását, de mint mondta, a további és szigorúbb vizsgálatok már megkezdődtek, és ennek eredményeként a módosításra szükség lehet.

Azt azonban a kutatók sem tudják megmagyarázni, miért árthat a régi vér a betegeknek. Az azonban ismert, hogy a vörösvérsejtek a raktározás során fizikai és kémiai változáson esnek át - ez módosíthatja felhasználásuk hatékonyságát.