Az ENSZ, idén Nobel-békedíjjal kitüntetett Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának (IPCC) becslése szerint az évszázad végére maximum 81 centiméterrel lesz magasabb a tengerek szintje, a Nature Geoscience című tudományos lapban publikáló tudósok szerint azonban ez az előrejelzés meglehetősen konzervatív.

A szakértők, akik szerint a vízszint akár 163 centiméterrel is magasabb lehet a század végére, becslésüket a 100 ezer évvel ezelőtt történtek vizsgálatára alapozzák: a Föld klímája akkor volt legutóbb ennyire meleg.

A kutatók azután jelentették be becslésüket, hogy megvizsgálták, mennyire melegedett fel a Föld klímája az 124 és 119 ezer évvel ezelőtti, úgynevezett interglaciális időszakban, a jégkorszak során két eljegesedés közötti, viszonylag enyhe éghajlattal és jelentős mértékű olvadással jellemezhető periódusban.

Akkoriban melegebb volt a bolygón, mivel a Föld a Naphoz képest máshogy helyezkedett el pályáján.

Ez volt az utolsó időszak, amikor a tengerek vízállása a mostanihoz hasonló szint, 6 méter fölé emelkedett annak hatására, hogy olvadásnak indult a grönlandi és déli-sarki jégtakaró.

A kutatók megállapították, hogy az interglaciális időszak minden egyes évszázadában a tengerek szintje átlagosan 1,6 méterrel emelkedett.

Akkoriban Grönland 3-5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint most, a becslések szerint pedig a következő 50-100 esztendőben újra hasonlóan meleg lehet ott.

A jégtakaró olvadásának jelenlegi sebessége nem utal arra, hogy valóban az előre jelzettnél akár kétszer nagyobb mértékben emelkedhet a tengerek vízállása. Igaz, a korábbi kutatások során még nem vizsgáltak néhány olyan jelenséget, amely azt bizonyítja, hogy az olvadás tempója gyorsul.