Csaknem négyszer olyan gyakran alakulnak ki légzési nehézségek azoknál a gyermekeknél, akiket annak ellenére hoz világra az édesanyja császármetszéssel a terhesség egy korábbi szakaszában, hogy ezt egészségügyi indokok nem támasztják alá.

Még a szükségszerűen császármetszéssel született gyermekeknek is kevesebb esélyük van a légzési zavarok kialakulására, mint azoknak, akik nem a számukra megfelelő módon jöttek világra.

A gyermekek ugyanis nem esnek át azokon a hormonális változásokon és pszichológiailag fontos folyamatokon, amelyek segítenék a tüdejük kifejlődését.

A betegségre való hajlam nagyobb lesz, ha a terhesség egy korábbi szakaszában végzik el a beavatkozást. A veszély majdnem négyszeres a normálisan született gyermekekhez képest azoknál, akik a terhesség 37. hetében jönnek világra, míg háromszoros azoknál, akik a 38. és kétszeres azoknál, akik a 38. héten születnek.

Jelentősen csökken a légzési rendellenességek kialakulásának esélye azoknál a gyermekeknél, akiknél a beavatkozást a terhesség 39. hete után végzik el.

Mégis egyre többen választják

Világszerte egyre nagyobb számban végeznek császármetszéseket, holott sokak szerint ezek egy részét semmi nem indokolja. Nagy-Britanniában például csaknem minden negyedik gyermeket már műtéti beavatkozással segítik világra az orvosok.

A szám messze meghaladja az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott mennyisége, a WHO szerint ugyanis legfeljebb a szülések 10-15 százalékában lehet indokolt a császármetszés.

A szigetországban ráadásul választható a szülésnek ez a módja, a császármetszések majdnem felét pedig éppen azért végzik el, mert az anya ezt kéri, annak ellenére, hogy már számos vizsgálat mutatott rá a művi szülés veszélyeire.

Az adatok szerint sokkal nagyobb arányban szorulnak rá valamilyen sürgősségi beavatkozásra, például vérátömlesztésre a császármetszéssel szülő nők, mint azok, akik természetes úton hozzák világra gyermeküket.