Gonzalo Garcia március 24-én ünnepelte a 21. születésnapját, egy rövid kitérőtől eltekintve tízéves kora óta a Real Madrid tagja. 2005 és 2014 között a SEK, a Club Santa Barbara és a Jarama Race kölyökjátékosa volt, mígnem leigazolta a Madrid. Azóta a 2018–2019-es idényt töltötte csak a klubtól távol, az RCD Mallorca tagjaként.

A Real Madrid B csapatában 70 mérkőzésen 30 gólt szerzett, ami, finoman fogalmazva, nem rossz teljesítmény, egyébként éppen Raúl volt az edzője. Előtte az ifi A-ban Álvaro Arbeloa, ott átlagosan 80 percenként szerzett gólt, már 2023-ban megjelent a francia Real-szurkolók oldalán egy írás arról, hogy ő lehet az új Vinícius. A szélen is használható, de a legjobban a középcsatár posztján érzi magát.

Spanyol, s ez az elmúlt időszakban nem feltétlenül szolgált előnyére. Carlo Ancelottinál nehezen kapott játéklehetőséget a külföldi sztárok között – de azért mielőtt félreérthető lenne: Vinícius, Mbappé, Rodrygo voltak a vetélytársai, legfeljebb az tehető fel kérdésként, hogy Brahim Diazzal vagy Endrickkel szemben nem „járt” volna neki több.

A 2023–2024-es idényben játszott először az első csapatban, mindössze két bajnokin. A 2023–2024-esben már hármon is szóhoz jutott, illetve egy kupamérkőzésen egy gólt szerzett, de leginkább arról maradt ismert, hogy a Barcelona ellen döntetlenre menthette volna az El Clásicót, de kihagyott – a beállása után egy perccel – egy óriási helyzetet.

Ma már tudjuk, annál sokkal jobb játékos. A klubvilágbajnokságon csapata mind a négy meccsén eddigi mérkőzésén játszott, az al-Hilal ellen csapata egyetlen gólját szerezte, a Salzburg ellen a harmadikat. A Juventus elleni nyolcaddöntőben a mérkőzés egyetlen találata volt az ő, a továbbjutás körülbelül tízmillió eurós pluszt jelentett a Madridnak.

Mind az amerikai, mind a spanyol lapok felfedezték, hogy rokona a XX. század egyik szexszimbólumának, az 1940-es évek első számú hollywoodi szépségének tartott, spanyol származású, de már Brooklynban született Rita Hayworthnek. (Akinek születési neve a Margarita Carmen Cansino volt…) Ma már ismert, hogy Gonzalo Garcia nagypapája, egy Manuel Torres Cansino nevű torreádor és a világszép színésznő első fokú unokatestvérek voltak.

Nem jelentéktelen szál, de talán még fontosabb, milyen jövő vár Gonzalo Garcíára. Tényleg lesz belőle Raúl, s bekerül majdan a klublegendák közé? Nyilván, számára ez lenne a legszerencsésebb út. Vagy lesz belőle Portillo, aki óriási tehetségnek indult a galaktikusok időszakában, első idényében, a 2002–2003-asban tíz bajnokin öt gólt szerzett, de nem bírt a konkurenciával, elment a Fiorentinába, s onnan kezdve kisiklott a pályafutása.

Vagy ott áll előtte a középút, Fernando Morientesé, aki remek csatár volt, de soha nem kapta meg az őt megillető elismerést a Real Madridban. Pedig 272 meccsen 100 gólt szerzett. Mégis elment, jobbnak látta elmenni, s játszott még a Monacóban (BL-döntős lett), a Liverpoolban (UEFA Szuperkupát nyert), s még a Valenciában is.