Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Young female competitive swimmers racing in outdoor pool overhead view
Nyitókép: Thomas Barwick/Getty Images

Párizs 2024: oda az orosz úszók utolsó esélye

Sem orosz nyíltvízi úszók, sem műugrók nem indulnak a februári, katari vizes világbajnokságon, így a nyári, párizsi olimpián sem lesznek ott – jelentette az orosz állami hírügynökség.

A TASZSZ a vizes sportokat összefogó nemzetközi szövetségre, a World Aquaticsra hivatkozva adta hírül, hogy egyetlen oroszt sem regisztráltak a dohai vb-re, amely az utolsó esélyt nyújthatta volna a kvalifikációra, s ezzel az idei ötkarikás játékokon való részvételre. Korábban a 2023-as fukuokai világbajnokság kínált lehetőséget kvótaszerzésre a férfi és női 10 kilométeres olimpiai távon, ám már a japán városban sem állhattak rajthoz az orosz sportolók az országuk Ukrajna elleni háborúja nyomán elrendelt szankciók miatt.

A katari vb, amelyet február 2. és 18. között rendeznek, az orosz mű- és toronyugróknak is az utolsó kvalifikációs esélyt jelenthette volna.

Hasonlóképpen hiányozni fognak az orosz szinkronúszók is Dohából, miután a világszövetség szigorú feltételeket szabva, semleges színekben egyéni indulást ugyan engedélyezett, viszont a duettek és a csapatok fellépését megtiltotta, ahogyan az úszók esetében a váltóversenyeken való orosz részvételre is nemet mondott.

Jelenleg egyedül Ivan Girev úszó rendelkezik a rajtjogot megengedő semleges státusszal az orosz vizes sportolók közül – írta a TASZSZ.

Címlapról ajánljuk
Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Az amerikai hatóságok azonosították a szombat esti Fehér Házi Tudósítói Vacsorán történt lövöldözés elkövetőjét. A gyanúsított a 31 éves Cole Tomas Allen, egy kaliforniai mérnök és pedagógus, aki ellen már meg is történtek az első vádemelések.

Így csapott le a csernobili radiokatív por Magyarországra

A csernobili atomerőmű negyven évvel ezelőtti robbanásából származó radioaktív anyagok terjedését nagyban befolyásolták a légköri viszonyok, ezért Magyarországot nem keletről, hanem egy északi kitérő után, északnyugatról érték el először a szennyező részecskék - olvasható a HungaroMet Zrt.-nek az ipari baleset évfordulójára készített összefoglalójában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

1986. április 26-a óta Csernobil nemcsak a világ egyik legnagyobb ipari katasztrófájának a neve, hanem egy állandó viszonyítási pont: amikor a nukleáris energiáról beszélgetünk, szinte mindig ott van a háttérben. Ma, amikor egyszerre kell klímacélokat teljesíteni és ellátásbiztonságot garantálni, különösen fontos szétválasztani a félelmeket a tényektől, és megérteni, mit üzen Csernobil a jelennek. A Portfolio Checklist Extrában ezért kevésbé magát a 40 éve történt balesetet idézzük fel, sokkal inkább a következményeket és a tanulságokat vesszük sorra. Arról beszélgetünk, hogy Csernobil fényében hogyan érdemes ma gondolkodni a nukleáris energiáról a klíma- és ellátásbiztonsági vitákban, milyen tanulságokat épített be a nukleáris ipar a tervezésbe és az üzemeltetésbe, és hogy miért nem ismétlődhet meg ugyanaz a forgatókönyv napjainkban — mik azok a kockázatok, amelyek érdemben csökkenthetők, és hol vannak azok a határok, amelyekkel őszintén együtt kell élni. Vendégünk Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×