Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A 2024-es párizsi nyári olimpia kezdetéig hátralévő napok számát mutatja az óra a Párizs melletti Saint-Denis-ben 2023. július 26-án. Az ötkarikás játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik a francia fővárosban.
Nyitókép: MTI/AP/Christophe Ena

Döntés született az orosz és fehérorsz sportolók olimpiai szerepléséről

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pénteki döntése nyomán semleges színekben indulhatnak orosz és fehérorosz sportolók a jövő nyári, párizsi ötkarikás játékokon.

"Azok az egyéni semleges sportolók, akik a nemzetközi szövetségek kvalifikációs rendszerei alapján kvótát szereznek, jogosultak indulni a 2024-es, párizsi olimpiai játékokon. Az egyéni semleges sportolók orosz vagy fehérorosz útlevéllel rendelkező sportolók" - olvasható a NOB közleményében, amely leszögezte,

azok a versenyzők, akik aktívan támogatták az Ukrajna elleni háborút, nem vehetnek részt a párizsi játékokon,

illetve a két ország képviselői kizárólag egyéni sportágakban szerepelhetnek.

A NOB szerint a nemzeti olimpiai bizottság felfüggesztése ellenére az egyéni sportolók részvételi jogának védelme jól bevált gyakorlat, tiszteletben tartva az emberi jogokat. A megfogalmazás szerint a sportolók nem büntethetők országuk kormányának tettei miatt. A NOB jelezte, hogy az orosz és a fehérorosz kormány vagy állam képviselői nem lesznek meghívva a párizsi olimpiára.

Eddig világszerte 4600 sportoló kvalifikálta magát a párizsi játékokra, ebből nyolc orosz és három fehérorosz versenyző. A NOB mostani döntése ellenére az orosz és fehérorosz sportolóknak nem minden egyéni sportágban van lehetőségük kvótát szerezni, mert a nemzetközi szövetségek hatásköre, hogy az adott sportág versenyein egyáltalán indulhatnak-e. Például a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA), amely a világ egyik legnagyobb sportszervezete, továbbra sem engedte vissza az orosz és a fehérorosz sportolókat, akiknek így atlétikában jelenleg esélyük sincs kvótát szerezni.

A párizsi szervezőbizottság tudomásul vette a NOB döntését azt hangsúlyozva, hogy a kvalifikációs folyamat a NOB és a nemzetközi sportági szövetségek hatáskörébe tartozik, egyúttal leszögezte, továbbra is szolidaritásáról biztosítja Ukrajnát, a lakosságát, valamint az ukrán olimpiai és paralimpiai mozgalmat.

Az ukránok és az oroszok egyaránt elítélték a NOB döntését.

"A NOB lényegében zöld utat adott Oroszországnak az olimpia felfegyverzésére. A Kreml minden orosz és fehérorosz sportolót fegyverként használ propagandaháborújában. Arra kérek minden partnert, hogy határozottan ítélje el ezt a szégyenletes döntést, amely aláássa az olimpiai elveket" - írta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X nevű közösségi oldalon.

Matvij Bidnij ukrán sportminiszter úgy nyilatkozott, hogy országa szerepléséről a párizsi játékokon azután születik majd döntés, hogy egyeztettek a sportolói közösséggel és a politikai vezetőkkel. "Az olimpiai részvétel minden sportoló álma, de a feltételek diszkriminatívak és ellentétesek a sport alapelveivel. Ezzel az olimpiai játékoknak ártanak, nem az orosz sportnak.

Ez a megközelítés teljesen elfogadhatatlan" - mondta Oleg Maticin orosz sportminiszter.

Az Ukrajna ellen tavaly februárban indított háború óta az orosz és fehérorosz sportolók nem indulhattak nemzetközi viadalokon, az utóbbi közel fél évben azonban számos olimpiai sportág enyhített a korlátozáson.

Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

Miközben az Ebola egy ritka törzse pusztít Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét belekeveredett a klímavédelmi kampányba. A politikusokból és környezetvédőkből álló, magas szintű WHO-bizottság arra szólította fel a szervezetet, hogy nyilvánítsa a klímaváltozást „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek”. Ez a 2010-es évekre emlékeztet, amikor a WHO főigazgatója a klímaváltozást a 21. század legfontosabb egészségügyi kérdésének nevezte. Nem sokkal később kitört a Covid – és kiderült, hogy a WHO felkészültsége és korai reagálása súlyosan hiányos volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×