Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Pixabay

Elhunyt egy legendás MLSZ-elnök

Életének 91. évében elhunyt Benkő László, az MLSZ korábbi elnöke.

Benkő László 1933. május 25-én született Hódmezővásárhelyen. Az ötvenes évek elején szülővárosa csapatában futballozott, majd felkerült az akkor az Aranycsapat gerincét adó Bp. Honvéd együtteséhez, ahol Puskás Ferenccel, Bozsik Józseffel is nagyon jó barátságba került. Csak rövid ideig edzhetett azonban a piros-fehérekkel, mert egy súlyos térdsérülés lezárta ígéretesen indult karrierjét - írja a szövetség honlapja.

A hetvenes évek elején sportvezetőként tért vissza a futballhoz, előbb 1970-től közel másfél évtizeden át a solymári PEMÜ kézilabda-szakosztályát vezette, majd 1985-ben Komora Imre az akkor kiemelkedően az ország legjobbjának számító katonacsapat élére hívta. Ő lett a labdarúgó-szakosztály vezetője. Ezt a tisztséget töltötte be 1994-ig, a klubtörténet egyik legsikeresebb időszaka fűződik az irányításához. Ugyanakkor nagyon nehéz dolga volt, hiszen a rendszerváltozás körüli években hirtelen elfogyott a pénz Kispesten, súlyos anyagi gondok támadtak.

Benkő László az egyik kezdeményezője volt annak, hogy a Kispest-Honvéd önállósodott, s levált a Honvédelmi Minisztériumról.

Az időközben a hazai futballélet legtekintélyesebb vezetői közé emelkedett Benkő László 1994-ben megpályázta az MLSZ elnöki posztját, az amatőr klubok támogatásával aztán el is nyerte a posztot. Újat hozott modern, a racionalitásra törekvő szemléletével, még az sem vetette vissza, hogy néhány elképzelése sokak érdekét sértette. Az ő érájában csökkent például az elnökség létszáma 47-ről 15 főnyire. Nem segítette munkálkodását, hogy az akkori politikai elittel nézeteltérése támadt. Ugyanakkor ebben a két évben fejlődésnek indult a hazai futball, az olimpiai válogatott például, 24 éves várakozás után, ismét kijutott az ötkarikás tornára. Igaz, az atlantai játékok idején már nem Benkő László volt az MLSZ elnöke, maga kezdeményezte a leváltását. Nem sokkal később a Kispest-Honvéd elnöke lett, 1996-tól 1999-ig látta el ezt a tisztséget.

A Caola vezérigazgatójaként rendkívüli megbecsülésben részesült Hódmezővásárhelyen is, ahol a 75. születésnapja után a város díszpolgárává választották.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×