A NOB az Agenda2020 elnevezésű reformprogram keretében hozta meg határozatát, az intézkedéscsomag a jövőben olcsóbb, gazdaságosabb, fenntarthatóbb olimpiákat tűz ki célul. Így a kisebb, de nemzetközi jelentőséggel bíró városok, valamint Magyarországhoz hasonló méretű országok is rendezhetnek gazdaságos és megtérülő olimpiát. Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) a hónap elején küldte el a 2024-es olimpiára és paralimpiára vonatkozó pályázati szándéknyilatkozatát a NOB-hoz. A magyar fővárosnak jelenleg négy vetélytársa van: Toronto, Róma, Hamburg és Párizs. A jelentkezési határidő szeptember 15., a NOB 2017 szeptemberében, Limában dönt a házigazdáról.

Hasonló okokból jelentette be kedden a NOB végrehajtó bizottsága, hogy eddig példátlan módon nyilvánosságra hozza a 2022-es téli játékok rendezőjével - azaz Almatival vagy Pekinggel - kötött szerződést. A közelmúltban sok bírálat érte a NOB-ot amiatt, hogy a megállapodásokat titokban tartotta, a hírek szerint ez volt a müncheni lakosság fő érve a 2022-es kandidálás ellen.