A Fradi serdülői között kezdett futballozni, olyan, zseniális képességű társ mellett, mint Varga Zoltán. Ugyancsak játékostársa volt a később az első csapatig, sőt bajnoki címig jutott Rátkai László. Tizennyolc éves koráig mondhatta magát a Fradi kölyök-, majd ifi játékosának, akkor átkerült Szabó József keze alá a MOM SE csapatába. A felnőttkor kezdetét a Veszprémi Haladásban (hivatalosan: Veszprémi Haladás Petőfi Sport Club) töltött két esztendő jelentette. A csapat 1963-ban második lett az NB III-ban, s ezzel feljutott az NB II-be.

A hatvanas évek Honvédja

1965-ben vonultatta be a Budapesti Honvéd, Bicskei 1966. május 29-én, az MTK elleni találkozón védett először az NB I-ben. A Bozsik József által irányított piros-fehérek akkoriban középcsapatnak számítottak, az idényt a hatodik helyen zárták. Az újonc a tizenkettedik fordulóban debütált, addigra már Erdősi István és Takács Béla is védett a szezon során a csapatban.

A Honvéd a hatvanas években elért legjobb bajnoki helyezése az 1969-es második volt, a korábbi csepeli bajnok-futballista, Preiner Kálmán irányításával. Annak a csapatnak vitathatatlanul Bicskei volt az első számú kapusa, az idény során mindössze öt meccsről hiányzott, azokon Hajdu Lajos és Lévay Tibor osztozkodott.

E korszakhoz tartozik, hogy a Honvéd 1968-ban és 1969-ben is bejutott a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjébe, de előbb az MTK-tól, majd az Újpesti Dózsától kikapott. A két döntős alakulat (1968: Bicskei - Kelemen, Ruzsinszki, Marosi, Tóth Gy. - Vági, Kocsis L., Fekete - Szendrei, Komora, Tóth K.; 1969: Bicskei - Kelemen, Ruzsinszki, Tussinger, Marosi - Tajti, Tichy, Komora - Pusztai, majd Vági, Szurgent, majd Tóth K., Karakas) összeállítását felidézve megállapítható: változásban lévő, de nagyon erős keretű alakulat volt a katonacsapat.

A futballtörténelmi tizenegyes-párbaj

Miután az Újpesti Dózsa a bajnoki címet is megnyerte, a Honvédot a kupaezüst a Kupagyőztesek Európa-kupája, az akkor második számú nemzetközi sorozat indulói közé segítette.

Az idény előtt az UEFA új szabályt vezetett be: teljes egyenlőség esetén nem harmadik mérkőzésre került sor, hanem tizenegyesrúgásokkal döntötték el a továbbjutást. A sorsolás már az első fordulóban nehéz ellenfelet juttatott a Honvédnak, a skót Aberdeent. Az első mérkőzésen a brit gárda 3:1-re győzött, pedig Pusztai révén a hetedik percben még a magyar csapat vezetett. Ám a skótok Graham, Harper és Murray találatával fordítottak.

A második találkozón, 1970. szeptember 30-án a Bp. Honvéd ledolgozta a hátrányát, sőt Kocsis Lajos (18. perc), Kozma Mihály (58. perc), majd újra Kocsis Lajos (68. perc) góljával fordított, de Ruzsinszky (78. perc) öngóljával a skótok visszajöttek a meccsbe. 120 perc után is döntetlen volt összesítésben a csata.

Következett a nemzetközi kupák történetének első tizenegyes-párbaja. Erről így számolt be a mérkőzés másnapján a Népsport: "A két edző kijelölte az öt-öt végrehajtó játékost, s Lo Bello sorsolással döntötte el, hogy melyik csapat kezd. A skótok rúgták az első büntetőt, St. Murray értékesítette (0:1), ezután Tichy is berúgta (1:1), őt Harper követte, aki szintén nem hibázott (1:2). Kocsis egyenlített (2:2). Ezután sorsdöntő fordulat következett, Forrest ugyanis a felső lécre küldte a labdát (2:2). Marosi nem hibázott (3:2), ezután még Hermiston egyenlített (3:3), Vági következett (4:3), Willoughby, az ötödik skót egyenlített (4:4), de még hátra volt Bicskei, aki óriási izgalmak közepette a jobb oldalon a léc alá vágta a labdát. (5:4)"

A második körben is brit ellenfelet kapott a Honvéd, mégpedig a címvédő Manchester Cityt. A kék-fehérek ellen nem volt esélye a továbbjutásra, kikapott Pesten (1:0) és a manchesteri Maine Roadon (2:0) is.

A klubváltás

Bicskei Bertalan 1974-ig maradt a Bp. Honvédban, majd harmincévesen az MTK tagja lett. Másfél éven keresztül a kék-fehérek első számú kapusa volt, majd 1976 tavaszán átvette a helyét a fiatal Gáspár József. E periódus legnagyobb sikere az újabb MNK-ezüst volt, 1976 tavaszán a Keszthelyi Mihály által irányított csapat (Bicskei - Palicskó, Csetényi, Csorna, Nyírő - Kovács B., Kőhalmi, Borsó - Takács, majd Polyák, Tulipán, majd Kiss T., Kunszt) kapuját a búcsú előtt álló Bicskei védte.

Az idény után visszavonult, 240 élvonalbeli szerepléssel és egy góllal zárta le a pályafutását. A Honvédban 198, az MTK-ban, illetve MTK-VM-ben 42 NB I-es meccsen védett. Egyetlen gólt szerzett: 1972. október 8-án, a Pécsi Dózsa elleni bajnokin Mészáros József edző rábízta a tizenegyes értékesítését. Pedig Szűcs Lajos, Kocsis Lajos vagy Kozma Mihály is a pályán volt!A válogatottság

Bicskei mindig úgy tartotta, kétszer védett az A válogatottban. A marokkóiak elleni találkozót nem számítja az MLSZ hivatalosnak, így marad a svédek elleni 1973. június 13-i, világbajnoki selejtező, amelyen eldőlt, hogy a magyar csapat, noha veretlenül zárta a kvalifikációs mérkőzéseket, nem vehet részt az 1974-es vb-n.

A legnagyobb siker

Visszavonulása után előbb az MTK ifi (1976-82), majd az ifjúsági válogatott (1982-87) edzője, volt, 1984-ben, Moszkvában Európa-bajnoki címet nyert a 18 éven aluliakkal. 1985 és 1987 között az utánpótlás-válogatottat is dirigálta.

A legnagyobb diadalt az 1984-es Eb-arany jelentette, azóta sem ért el kontinensbajnokságon magyar válogatott ilyen sikert. A Petry - Haaz, Pintér, Szélpál, Keller - Deák, Orovetz, Kovács E. - Zsinka, Kovács K., Vincze alaptizenegy a szovjetek ellen tizenegyes-párbajban nyerte meg az Európa-bajnokságot. Alkalmasint e fegyvertény is hozzásegítette Bicskeit ahhoz, hogy 1986-ban a magyar szövetség támogatásával bekerüljön a kölni főiskolára.

Először vezetőedzőként az NB I-ben

1987 és 1989 között a Bp. Honvéd csapatgát irányította, az első szezonban bajnoki címet nyert az átformált csapattal. A Komora-éra nagyjainak többsége már külföldön játszott, az első számú játékos a 17 gólt is szerző Kovács Kálmán volt. A következő idényben már csak félszezon jutott Bicskeinek, aki Mezey György doktor az újabb bundabotrányt követő lemondása után szövetségi kapitányként a válogatott élére kerül.

Szövetségi kapitány

Bicskei Bertalan két periódusban (1989-1990 és 1998-2001) irányította a magyar A válogatottat. Az első időszakban kilenc, a másodikban 45 meccs jutott neki, összesen 54 találkozójával, a szereplési számokat tekintve ezzel az örökranglistán Baróti Lajos, Sebes Gusztáv és Mészöly Kálmán mögött a negyedik

Újra magyar kluboknál

Hazai klubpályafutásának további állomásai az MTK (1994-95), a Kispest- Honvéd (1996-1997), a Győri ETO (1997-1998, szakmai igazgató) a Videoton FCF (2003), végül az Újpest FC (2006) voltak. Az MTK-t a Várszegi-korszak hajnalán ő vezette vissza az NB I-be, igaz utána már kevés bizalmat kapott. Pályafutása legrosszabb emléke alkalmasint az Újpesten töltött néhány hét, a liechtensteini Vaduz elleni (gyaníthatóan önhibáján kívüli) megalázó vereség volt, ami után azonnal lemondott.

Külföldön

Az elmúlt bő két évtizedben Bicskei Bertalan volt a külföldön legtöbbet foglalkoztatott magyar edző. Dolgozott Koreában, a Daewoo Royalsnál (1990-92), a svájci FC Luzernnél (1992-93), irányította az egyiptomi Port Szaid (1993-94), a szaúdi al-Rijad (1995-96, szaúdi), a kínai Senjang (2002), az egyiptomi el-Maszri (2003-2004, 2009) csapatát, s volt maláj szövetségi kapitány (2004-2005), és libériai szövetségi kapitány (2010-2011) is.