A forgalmiérme-emlékváltozatot Bitó János Balázs ötvösművész, míg az emlékérmék előoldalát Veres Gábor szobrászművész, hátoldalát Fritz Mihály szobrászművész tervezte - olvasható az MNB MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Mint írják, a most megjelenő pénzérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelhívás. A 200 forintos forgalmi érme emlékváltozatával a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlások során találkozhat. Az emlékérmék fizetőeszközként való használata ugyanakkor kerülendő, a rajtuk szereplő névérték a gyűjtői értékük megőrzését szolgálja - emelik ki a közleményben.

Felidézik, hogy Gróf Széchenyi István az 1825. évi pozsonyi országgyűlésen birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására. A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje 1830. november 17-én tartotta első ülését Pozsonyban, és az intézmény hamarosan a magyar szellemi élet fő szervezőjévé vált.

Mint az MNB honlapján olvasható, az emlékérme előoldala a Magyar Tudományos Akadémia mai székházát és annak környezetét ábrázolja, előtérben a Lánchíd részletével. A városképbe ágyazott épületábrázolás arra utal, hogy az MTA a tudományos élet fellegváraként meghatározó szerepet játszik hazánk életében - írják.

Az emlékérme hátlapján Holló Barnabás A Magyar Tudományos Akadémia alapítása című domborművének (1891) érmére adaptált ábrázolása szerepel. Felette az alapítás évére utaló "1825" évszám, alatta 4 sorba tördelve a "200 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA" felirat.

Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, szélük recézett. A 20 ezer forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 3 ezer forintos névértékű színesfém változat 75 százalék réz és 25 százalék nikkel ötvözetéből készült, súlya 30,80 gramm. Mindkét emlékérméből 5000-5000 darab készíthető, az ezüst tükörfényes, míg a színesfém érme selyemfényes kivitelű.

A 200 forintos forgalmiérme-emlékváltozat tematikai oldalának előterében - a külső rész szélén futó gyöngysorszegélyt fent és lent megszakítva - allegrikus ábrázolás látható: Hébé, az ifjúság és tudás görög istennője felemelt jobbjával a tudás serlegét nyújtja a nemzetet jelképező sasnak. A nőalak baljában pajzsot tart, a pajzson lévő magyar címer miatt az ábrázolás Hungariaként is értelmezhető.

Az érmeábrázolás alapjául Johann Nepomuk Endernek a Magyar Tudományos Akadémia számára Széchenyi István által választott allegóriát megörökítő, 1834-ben készült festménye szolgált. A tematikai oldal külső részén, a gyöngysorszegély és egy belső körgyűrű között, bal oldalon lent vízszintesen a 2025-ös verési évszám, fölötte, köriratban, a kibocsátóra utaló "MAGYARORSZÁG" felirat, jobb oldalon, köriratban a "200 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA" felirat olvasható. A belső részen az MTA épülete délnyugati részletének a külső részre átnyúló vonalas ábrázolása látható.

Az érme technikai paramétereiben megegyezik a készpénzforgalomban használt 200 forintos bimetál érmékkel.

További részletek az érmékről az MNB honlapján olvashatók.