Lőrinczy György, aki november 1-jétől vezeti az operettszínházat, az eddigi szakmai munka folytatását, kiteljesítését tervezi. Pályázatát a színház teljes menedzsmentje támogatta, Kerényi Miklós Gábor eddigi főigazgató művészeti vezetőként folytatja mellette munkáját.

Az új főigazgató az MTI-nek nyilatkozva az átadás-átvétellel kapcsolatban elmondta: Kerényi Miklós Gábor eddig is a legtöbb kérdésben kikérte véleményét. "Továbbra is ugyanúgy együtt dolgozunk, és megbeszélünk minden művészeti kérdést, az a különbség, hogy a végső döntés az enyém" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a színház napi működését jól ismeri, ekkora intézményt ennyi idő alatt, a szezon közepén átvenni nem is lehetne másképp.

Hozzátette, hogy vezetői kinevezése miatt le fog mondani az Európai Művészeti Menedzserek Szövetségének elnökségi tagságáról, a Pentaton zenés-színházi ügynökséget pedig, amelyet 17 évig vezetett, Szentpéteri András veszi át tőle. Hangsúlyozta: az operettszínháznak hosszú távú szerződései vannak a Pentatonnal és az általa képviselt külföldi partnerekkel, így nem is tudná, de nem is akarná megszakítani a kapcsolatot az ügynökséggel.

Terveiről szólva kiemelte, hogy minél több vidéki színházzal szeretnének együttműködni, közös operettprodukciókat készíteni. Példaként említette, hogy a hét végén a debreceni Csokonai Nemzeti Színházzal együttműködésben mutatták be a Marica grófnőt. "Az ilyen koprodukciókban nagyon hiszek. A zenés előadások sokba kerülnek, és ha két színház együttműködik, akkor igényesebb előadást lehet létrehozni" - hangsúlyozta, hozzátéve: az együttműködéseket - szentpétervári, bukaresti, prágai, salzburgi színházakkal is - menedzserként ő indította el az operettszínházban tíz éve.

A Budapesti Tavaszi Fesztivállal és a Zeneakadémiával operettritkaságok koncertszerű vagy félig szcenírozott bemutatását tervezik. A Thália Színházzal együttműködve pedig olyan művekből akarnak érdekes produkciókat létrehozni, amelyek ritkán láthatók zenés színpadokon: például Sondheim, Bernstein, Piazzola, Gilbert and Sullivan műveiből. Abigél című előadásukat októbertől a Magyar Színházban játsszák, és egy másik közös produkciót is terveznek.

A nemzeti minősítésű budapesti intézményekkel - a Magyar Állami Operaházzal, a Nemzeti Színházzal, a Nemzeti Filharmonikusokkal és a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel - közös bérletet hozna létre. A hagyományos operettszínházi újévi gálára ebben az évadban a nemzeti intézmények művészeit, produkcióit is meghívná vendégként.

Az operettszínház a továbbiakban is szeretné ösztönözni új magyar darabok születését azzal, hogy felkérést ad zenés színházi művek megírására - tette hozzá Lőrinczy György.

Újdonságként említette, hogy színházi stratégiai tanácsot hoznak létre, amelybe a színház vezetői, vezető művészei és érdekvédelmi szervezetei mellett olyan művészeket, producereket hívnak meg, akik segíthetik a színház fejlődését. A testület tagja lesz Lévay Szilveszter Grammy-díjas zeneszerző, Kesselyák Gergely karmester, Béres Attila rendező, Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok ügyvezető igazgatója és Török Zoltán soproni menedzser is.

Lőrinczy György kiemelte, hogy a művészi munkában nem, de a színház kommunikációjában, arculatában szeretne változást. Mint mondta, sokat változott az elmúlt években a művészeti marketing, szükség van vérfrissítésre. Célja munkájuk fokozott elismertetése, szeretné, ha a szakma, a sajtó és a fenntartók is másképp állnának az operettszínházhoz.

A leendő főigazgató szerint a többi, nemzeti kategóriába sorolt budapesti előadóművészeti szervezethez képest az operettszínház támogatása és közalkalmazotti bérszínvonala alacsony. "Az üzleti világba vagyunk kirakva 350 közalkalmazottal és 150 szerződésessel. Ha kevesebb a turné, kevesebbet tudunk játszani, akkor a fizetések is veszélybe kerülnek" - mondta, hozzátéve, hogy ha már kiemelt nemzeti intézmény lett az operettszínház, akkor muszáj ezen változtatni.

Tájékoztatása szerint a színház éves költségvetése mintegy 4 milliárd forint, ebből az elmúlt évben 1,1 milliárd forint volt a TAO-támogatás, és 550 millió az állami támogatás, ami a közalkalmazotti bérek felét teszi ki. Kiemelte: szeretnék elérni, hogy a színház állami támogatása a közalkalmazottak jelenlegi bérét fedezze.

Elmondta, új vezetőként először szeretne időt szentelni arra, hogy az intézménynek azokat a részeit, amelyekkel eddig kevésbé volt kapcsolata - a könyveléstől a varrodáig - megismerje. "Beszélgetős, mediátor típusú igazgató szeretnék lenni, mert, azáltal, hogy nekem nem kell alkotóművészként helytállnom, több időm lesz arra, hogy beszélgessek a kollégákkal és a problémákat is ily módon próbáljam megoldani" - hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy egy nemzeti intézmény vezetőjeként szeretne a szakmáért is dolgozni, azért, hogy a szakma érdekcsoportjai, különböző művészi hitvallású, politikai meggyőződésű tagjai jobban együttműködjenek.