Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István

L. Simon László lesz a kultúráért felelős államtitkár

L. Simon Lászlót kérte fel Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a kultúráért felelős államtitkári posztra szerdán. L. Simon László elfogadta a megbízatást, tisztségét június 18-tól tölti be. Elődjét, Szőcs Gézát, aki reggel mondott le, Orbán Viktor kormányfő miniszterelnöki főtanácsadónak kérte fel.

L. Simon László 1972-ben született Székesfehérváron. 1998 és 2004 között a Fiatal Írók Szövetsége elnöke, 2004-től 2010-ig a Magyar Írószövetség titkára volt.

A Fidesz országgyűlési képviselője, 2010-től az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnökeként, 2011 őszétől a Nemzeti Kulturális Alap elnökeként tevékenykedik.

Szőcs Géza, a kultúráért felelős eddigi államtitkár szerdán kérte felmentését az emberi erőforrások miniszterétől. Mint közleményben fogalmazott, több szempont szól amellett, hogy "változtassak és más feltételek közt próbáljam tovább szolgálni az eddig fontosnak tartott értékeket és ügyeket".

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×