A Moszkvában ötven évvel ezelőtt alapított Puskin Múzeum egyperces néma csönddel emlékezett meg a legnagyobb orosz költő halálának 172. évfordulóján. Az orosz irodalom meghatározó alakjának szíve 1837. február 10-én délután 2 óra 45 perckor állt meg - pontosan ebben a percben emlékeztek meg a múzeumban is.

Puskin halálának körülményei a mai napig nagy vitákat kavarnak Oroszországban. Szentpétervári tudósok azt állítják: új tényeket fedeztek fel a költő tragikus halálával kapcsolatban. Már több mint hetven éve vizsgálják azt a bőrkanapét, amelyen a feltételezések szerint Puskin a párviadal után meghalt. Galina Szedova, az Alekszandr Puskin Emlékmúzeum munkatársa mindig is csodálkozott azon, hogy a világhírű szentpétervári múzeum, az Ermitázs miért adományozta a bútort az emlékmúzeumnak 1937-ben. Az Ermitázsban egyébként egy raktárhelyiségben tartották az ereklyét, és nem is restaurálták.

Azóta már több szakértő is átvizsgálta a bútordarabot, amelynek egyes részeiről vérmintát is sikerült venni. A tavaly szeptemberben kezdődött kutatás szakértőinek azonban eddig csak annyit sikerült megállapítaniuk, hogy a vér férfitől származik. A mintát jelenleg Puskin ingén talált vérmintával vetik össze - ezt a ruhadarabot viselte azon a napon, amikor egy affért követően, felesége jó hírének megvédése céljából párbajozott az őt provokáló emigráns Georges Charles d'Anthès francia kalandorral. Puskin a párbajban súlyosan megsebesült és a viadalt követő második napon belehalt sérüléseibe.

A kanapén talált vérminta alapján felvetődött annak az ötlete, hogy klónozni kéne a költőt. Jurij Malin professzor azonban hevesen tiltakozik ez ellen. "Csak egy Puskin van, nem lehet több" - mondta. A szentpétervári kommunisták vezetője, Szergej Malinkevics azonban egyetért a klónozással. "Már csak azért is indokolt lenne a klónozás, mert Puskin élete nagyon hamar véget ért. Mi lenne, ha a klónozás eredményeként egy új zsenit kapnánk? - tette fel a kérdést a politikus.