Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Nem lesz több állami pénz a kultúrára

Koherens, átfogó és megvalósításra érdemes kulturális politikára törekszik a kulturális tárcavezető. Ezt Hiller István miniszter mondta a Kulcskérdések című közéleti vitasorozatának rendezvényén Budapesten. A politikus szerint a kulturális politikának feladata a nemzeti identitás ápolása és a modern identitás alakítása.

A Politikatörténeti Alapítvány rendezvényén a kulturális tárcavezető hangsúlyozta: az Európai Unió a kultúrpolitikát nemzeti hatáskörben hagyta, de ez nem jelenti azt, hogy a kultúra fejlesztésre nem ad pénzt.

Hiller István azt mondta: Magyarországon egységes, összefüggő kulturális politika nem volt a rendszerváltás óta, szerinte elsődlegesen ezt kell megteremteni.

Hiller István szerint meg kell valósítani a kulturális vidékfejlesztést, fontosnak nevezte a művelődési házak, könyvtárak hálózatszerű együttműködését. A kulturális miniszter beszámolt arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap felméri a fiatalok kulturális fogyasztását, hogy az eredményeket felhasználhassák a kulturális programok tervezéséhez.

Mint mondta: a kultúra feladata az országkép alakítása külföldön és belföldön egyaránt. Ez szerinte további nagyszabású rendezvényekkel, és kulturális diplomáciával érhető el. Ez utóbbihoz kapcsolódva szakattaséi helyekre ír ki pályázatot a jövőben a minisztérium Kínában, Izraelben és Szerbiában, majd pedig magyar kulturális évadot rendez New Yorkban, Washingtonban.

Hiller István szerint a kultúra finanszírozását is át kell alakítani. Úgy vélte: az évenkénti 100 milliárd forintos állami támogatás a jövőben sem lesz nagyobb összegű. Fontosnak nevezte ezért a magántőke bevonását az ágazatba. Szerinte a tőkének nem a kezdeményező, hanem a partneri szerepet kell megkapnia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×