Nagyon veszélyes betegségről van szó. Egy vírus okozza, és „klasszikus” tünetei vannak: nagyon levertek az állatok, nem akarnak enni, folyik a szemük, az orruk, aztán szélsőséges esetben jöhet a nagyon súlyos hasmenés, a tüdőgyulladás és a láz. Elég látványos tünetei vannak egy idő után, és nagyon nagy elhullást okoz a juhok és a kecskék körében – mondta el Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban. Hozzátette: a kecskékre talán egy fokkal még veszélyesebb, az esetükben még súlyosabbak a tünetek, de

a juhok és a kecskék esetében is szélsőséges esetekben akár 70-90 százalékos arányú elhullást tud okozni. Nagyon komoly gazdasági kárról beszélünk,

tehát ahol ez a kór feltűnik, ott nagyon komoly állatállományveszteség következik – hangsúlyozta.

Erre a kórra van vakcina, és van is egy olyan globális cél, hogy néhány évtizeden belül eliminálják az egész világról a betegséget, de ez nem könnyű feladat. Rengeteg pénzbe kerül, ráadásul nagyon sok országban egyszerre kellene vakcinázni.

Ha már megkapták a betegséget az állatok, kezelés igazából nincsen. Csupán tüneti vagy másodlagos kezelések léteznek, például a bakteriális felülfertőzéseket lehet kezelni antibiotikummal, hidratálni lehet az állatokat, tehát lehet rajtuk valamennyire segíteni, de lényegében nem lehet gyógyítani ezt a betegséget – tette hozzá.

A kérdésre, hogy mi a protokoll, mi történik ott az állománnyal, ahova bekerül ez a betegség, azt mondta: az állattartónak mindenféleképpen be kell jelentenie a fertőződést a helyi állategészségügyi hatóságnak. A lehető legfontosabb ilyenkor, hogy

minden állatszállítást azonnal le kell állítani arról a telepről, illetve abból a térségről.

Ilyenkor nagyon gyakran felmerül az állatok leölése is, ami a protokoll része, de mindenekelőtt az állatszállítások leállítása fontos, mert leginkább így terjedhet a kór. Ez nem terjed cseppfertőzéssel a levegőben, hanem csak a közvetlen kontaktus útján, tehát ha a fertőzött állat egészséges állatokkal találkozik, akkor a váladékokkal át tudja adni,. Így viszont elég gyorsan terjed, ezért azt kell megakadályozni, hogy a fertőzöttek egészséges állatokkal találkozzanak, bekerüljenek más állatállományba – de ebben nagyon szigorúnak kell lenni. Nem véletlen, hogy Horvátország vagy Románia esetében, ahol feltűntek ezek a betegségek, az Európai Unió megtiltotta az állatszállítást akár más uniós országokba, akár harmadik országokba. Ezt nagyon komolyan ellenőrizniük kell az érintett állategészségügyi hatóságoknak. A NÉBIH Magyarországon is felhívta az állattartók a figyelmét, hogy

csak és kizárólag legális forrásból, ellenőrzött körülmények között vásároljanak állatot, mert ha Magyarországra bejutna egy fertőzött állat, annak komoly következményei lennének

– mondta.

Horvátországból és Romániából nem szabadna bejutnia fertőzött állatnak, illetve jelen körülmények között semmilyen állatnak sem. A kecskeágazatnak Magyarországon kisebb jelentősége van – van persze egy kicsi kör, amely ebből él –, viszont a juhágazat egy kifejezetten jelentős kör, ráadásul nagyon exportorientált ágazatról van szó. A magyar juhágazat nagyon sok bárányt szállít, elsősorban Olaszországba húsvét környékén a keresztény hagyományok miatt, de az utóbbi években egyre inkább a muszlim hagyományok miatt a ramadánhoz igazítva is szállítanak bárányokat, és már nem csak a közel-keleti országokba, hanem az európai muszlim közösségnek is. Ez nagyon jó piac a magyar juhágazatnak, és úgy, hogy ráadásul az olasz piac megmaradt mellette. Ez a magyar juhágazat egyik legnagyobb sikere az elmúlt években. Ha ide bekerülne ide ez a betegség, és tilalmakkal kellene Magyarországnak is szembenéznie, az komoly veszélyt jelentene az ágazatra – hangsúlyozta.

Egyelőre a kór csak néhány telepen jelent meg Romániában és Horvátországban, így önmagában a közvetlen kár nemzetgazdasági szinten nem olyan jelentős.

Az igazán nagy kár abból adódik, hogy nem szállíthatnak ki ezek az országok máshova, és így már több tízmilliárdos lehet forintban kifejezve a kár mértéke

úgy is, hogy egyébként azok a telepek egyelőre nem fertőződtek, egészségesek az állatok – mondta el Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Ignáth Márk készítette.