Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Pixabay

Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

A kiskérődzők pestisének újabb eseteit igazolták Horvátországban és Romániában. A juhokat és kecskéket érintő úgynevezett PPR a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége, ami nem gyógyítható. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint ha Magyarországra bekerül a vírus, az komoly, több tízmilliárd forintos kárt okozhat az egyre sikeresebb juhágazatban.

Nagyon veszélyes betegségről van szó. Egy vírus okozza, és „klasszikus” tünetei vannak: nagyon levertek az állatok, nem akarnak enni, folyik a szemük, az orruk, aztán szélsőséges esetben jöhet a nagyon súlyos hasmenés, a tüdőgyulladás és a láz. Elég látványos tünetei vannak egy idő után, és nagyon nagy elhullást okoz a juhok és a kecskék körében – mondta el Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban. Hozzátette: a kecskékre talán egy fokkal még veszélyesebb, az esetükben még súlyosabbak a tünetek, de

a juhok és a kecskék esetében is szélsőséges esetekben akár 70-90 százalékos arányú elhullást tud okozni. Nagyon komoly gazdasági kárról beszélünk,

tehát ahol ez a kór feltűnik, ott nagyon komoly állatállományveszteség következik – hangsúlyozta.

Erre a kórra van vakcina, és van is egy olyan globális cél, hogy néhány évtizeden belül eliminálják az egész világról a betegséget, de ez nem könnyű feladat. Rengeteg pénzbe kerül, ráadásul nagyon sok országban egyszerre kellene vakcinázni.

Ha már megkapták a betegséget az állatok, kezelés igazából nincsen. Csupán tüneti vagy másodlagos kezelések léteznek, például a bakteriális felülfertőzéseket lehet kezelni antibiotikummal, hidratálni lehet az állatokat, tehát lehet rajtuk valamennyire segíteni, de lényegében nem lehet gyógyítani ezt a betegséget – tette hozzá.

A kérdésre, hogy mi a protokoll, mi történik ott az állománnyal, ahova bekerül ez a betegség, azt mondta: az állattartónak mindenféleképpen be kell jelentenie a fertőződést a helyi állategészségügyi hatóságnak. A lehető legfontosabb ilyenkor, hogy

minden állatszállítást azonnal le kell állítani arról a telepről, illetve abból a térségről.

Ilyenkor nagyon gyakran felmerül az állatok leölése is, ami a protokoll része, de mindenekelőtt az állatszállítások leállítása fontos, mert leginkább így terjedhet a kór. Ez nem terjed cseppfertőzéssel a levegőben, hanem csak a közvetlen kontaktus útján, tehát ha a fertőzött állat egészséges állatokkal találkozik, akkor a váladékokkal át tudja adni,. Így viszont elég gyorsan terjed, ezért azt kell megakadályozni, hogy a fertőzöttek egészséges állatokkal találkozzanak, bekerüljenek más állatállományba – de ebben nagyon szigorúnak kell lenni. Nem véletlen, hogy Horvátország vagy Románia esetében, ahol feltűntek ezek a betegségek, az Európai Unió megtiltotta az állatszállítást akár más uniós országokba, akár harmadik országokba. Ezt nagyon komolyan ellenőrizniük kell az érintett állategészségügyi hatóságoknak. A NÉBIH Magyarországon is felhívta az állattartók a figyelmét, hogy

csak és kizárólag legális forrásból, ellenőrzött körülmények között vásároljanak állatot, mert ha Magyarországra bejutna egy fertőzött állat, annak komoly következményei lennének

– mondta.

Horvátországból és Romániából nem szabadna bejutnia fertőzött állatnak, illetve jelen körülmények között semmilyen állatnak sem. A kecskeágazatnak Magyarországon kisebb jelentősége van – van persze egy kicsi kör, amely ebből él –, viszont a juhágazat egy kifejezetten jelentős kör, ráadásul nagyon exportorientált ágazatról van szó. A magyar juhágazat nagyon sok bárányt szállít, elsősorban Olaszországba húsvét környékén a keresztény hagyományok miatt, de az utóbbi években egyre inkább a muszlim hagyományok miatt a ramadánhoz igazítva is szállítanak bárányokat, és már nem csak a közel-keleti országokba, hanem az európai muszlim közösségnek is. Ez nagyon jó piac a magyar juhágazatnak, és úgy, hogy ráadásul az olasz piac megmaradt mellette. Ez a magyar juhágazat egyik legnagyobb sikere az elmúlt években. Ha ide bekerülne ide ez a betegség, és tilalmakkal kellene Magyarországnak is szembenéznie, az komoly veszélyt jelentene az ágazatra – hangsúlyozta.

Egyelőre a kór csak néhány telepen jelent meg Romániában és Horvátországban, így önmagában a közvetlen kár nemzetgazdasági szinten nem olyan jelentős.

Az igazán nagy kár abból adódik, hogy nem szállíthatnak ki ezek az országok máshova, és így már több tízmilliárdos lehet forintban kifejezve a kár mértéke

úgy is, hogy egyébként azok a telepek egyelőre nem fertőződtek, egészségesek az állatok – mondta el Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Ignáth Márk készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×