Az uniós parlament közleménye szerint a 415 szavazattal, 193 ellenében és 28 tartózkodással elfogadott második, "Magyarország jogállamiságának tartós aláásásáról és az uniós értékek folyamatos megsértéséről szóló időközi jelentésben az Európai Parlament elítélte, hogy Magyarország legfelsőbb bírósága, a Kúria a bevett gyakorlattal ellentétesen az uniós bírósági ítéleteket azok alkalmazása előtt felülvizsgálja".

A szöveg elfogadását támogató EP-képviselők elítélték a bírói függetlenséget érő fenyegetéseket, valamint azt, hogy Magyarország "szisztematikus elutasítja" az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek végrehajtását. Kiemelték továbbá a korrupció és a választási integritás közötti kapcsolatot, beleértve a "klientúrahálózatokat", valamint a magyarországi korrupcióellenes szerv előtt álló tartós akadályokat, amelyek - véleményük szerint - veszélybe sodorhatják a Magyarországnak járó uniós források teljes összegét.

Kritizálták az Európai Bizottság döntését a kohéziós alapok egy részének felszabadításáráról, és hangsúlyozták, hogy biztosítani kell, hogy az uniós források végső kedvezményezettjei, köztük a civil társadalom, ne maradjanak pénzügyi támogatás nélkül - írja az MTI.

Az EP kritizálta azt is, hogy - mint írták - a magyar kormány "szisztematikusan meggyengítette" az Országos Bírói Tanácsot, elmulasztja az állampolgárai jogainak védelmét, fenyegeti az akadémiai szabadságot, politikai indíttatású üzleti gyakorlatokat folytat, kormánybarát médiumoknak osztja szét az állami reklámokat, valamint hogy de facto alkotmányos tilalmat rendelt el a Pride-felvonulásokra.

A jelentést támogató EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki, hogy Magyarországon a 2026-os választásokra készülve egyre gyakrabban használnak fel mesterséges intelligencia által generált, de ezt nem jelölő politikai tartalmakat. A szöveg szerint ezt úgy teszik, hogy szándékosan hamis tartalmú videókat tesznek közzé a miniszterelnök politikai pártjához és kampányához szorosan kapcsolódó közösségimédia-csatornákon, és ezeket összehangolt módon felerősítik. Hangsúlyozták, hogy a mesterséges intelligenciával generált tartalmaknak a szavazók félrevezetésére, a politikai ellenfelek hiteltelenítésére és a választási folyamatok integritásának torzítására való szándékos felhasználása ellentétes lehet a nemzeti választási normákkal, és komolyan veszélyezteti a demokratikus választások tisztességes voltát és a demokratikus intézmények egészének hitelességét.

Az EP megállapította továbbá, hogy Magyarország "választásos autokrácia hibrid rendszerévé" vált, azért az EU 7-es cikke vonatkozó fejezete szerinti közvetlen fellépést szorgalmaz. A jelentés elítéli, hogy "Magyarország ismételten vétójogát eszközként használja befolyásgyakorlásra", üzletszerűen használja az uniós költségvetési eszközöket, és azt is, hogy "léteznek olyan kiskapuk, amelyek lehetővé teszik számára a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendeletbe foglalt korlátozások megkerülését".

A jelentés elfogadását támogató EP-képviselők végezetül leszögezték: elvárják, hogy az Európai Bizottság (EB) mihamarabb lezárja azt a vizsgálatot, melyet az EU intézményeiben történt állítólagos magyar kémkedés ügyében indított. Ebben az EB foglalkozik Várhelyi Olivér magyar uniós biztos szerepével, aki az állítólagos cselekmények idején Magyarország Állandó Képviseletének vezetője volt. Hangsúlyozták, hogy a vizsgálat eredményeinek kézzelfogható következményekkel kell járniuk az érintettek számára.