8 °C
Koszovó lehet az új Ruanda, hiszen az ország vállalná az Egyesült Királyságból kiutasított migránsok befogadását. A britek által finanszírozott létesítményekben olyanokat helyeznének el, akik a származási országukba történő visszatoloncolásra várnak – mondta el Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban.
Albin Kurti, Koszovó miniszterelnöke bejelentette, hogy szívesen együttműködnek a britekkel az úgynevezett „externalizációs kísérletben”. Az externalizációnak számtalan formája van, jelen esetben az a terv, hogy a Nagy-Britanniában elutasított menedékkérők, jellemzően irreguláris migránsok egy részét átvenné, befogadná Koszovó – magyarázta Gönczi Róbert.
Ezt részben azért is tennék, mert mint a koszovói miniszterelnök fogalmazott, ez „egyfajta erkölcsi kötelezettségük” is, tekintve, hogy a britek 1999-ben hatalmas segítséget nyújtottak Koszovónak egyrészt a Milosevics-rezsim alóli felszabadításban, másrészt pedig az újjáépítésben is” – mondta el az elemző. Az együttműködést ugyanakkor feltételekhez kötötték: egyrészt a megállapodásnak meg kell felelnie a nemzetközi jogi normáknak, valamint leszögezték, hogy a briteknek tisztában kell lenniük azzal, hogy Koszovónak szűkösek az erőforrásai, részint amiatt, mert mindössze kétmillió főt számlál a lakosságuk.
Az elemző kiemelte, hogy
Koszovó gazdasági szempontból Európa egyik leggyengébben teljesítő gazdaságának számít,
aminek kapcsán elvárás volt az is, hogy támogassák a britek azokat a nemzetbiztonsági erőfeszítéseket, amelyeket a koszovói állam tesz a szerb és orosz dezinformációs és destabilizációs kísérletekkel szemben.
Ezekbe Nagy-Britannia beleegyezett, sőt még drónokat is felajánlottak a koszovói fegyveres alakulatoknak az együttműködésért cserébe. Amennyiben a terv megvalósul, akkor teljes mértékben helyettesítheti a Ruanda-tervet, amely ugyanilyen keretek között valósult volna meg, csak a brit legfelsőbb bíróság utolsó körben elutasította – magyarázta Gönczi Róbert.
A megállapodás pontos részletei még csak most körvonalazódnak, folynak a bilaterális tárgyalások, azonban azt lehet tudni a korábbi ruandai szándékok alapján, hogy itt általában jelentős pénzösszegek kerülnek felajánlásra különböző fejlesztési projektekre azokban az országokban, amelyek beleegyeznek ebbe az externalizációs együttműködésbe – tette hozzá az elemző.
Koszovó jelenleg úton van az európai integráció irányába, amihez szüksége van minél több bilaterális szerződésre európai partnerekkel. Ezeknek nem is kell feltétlenül európai uniós partnereknek lenniük, hiszen például a szóban forgó esetben az Egyesült Királyságról van szó, ami kilépett már az Európai Unióból évekkel ezelőtt. Ugyanakkor ez egy
„jó legitimációs lépés” annak irányába, hogy kiterjesszék nemzetközi elismertségüket, ami még mindig „nem a legerősebb az európai kontinensen”
– mondta el Gönczi Róbert.
Ismertette még, hogy jelenleg már fut egy hasonló projekt, az olasz-albán megállapodás, még ha nagyon alacsony szinten is. Egyelőre „az elutasított migránsok áthelyezése történt meg pár kísérleti lépésben Albániában, ahol különböző zárt táborokban tartózkodnának ezek az emberek”. Az elemző szerint jogos kérdés, hogy ez hogyan valósulhat meg, miközben például Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás zajlik a tranzitzónák miatt, amelyek hasonló elven működtek.
Úgy néz ki, ez Albánia esetében nem jelent problémát,
és a jelek szerint Koszovóban is hasonlóképpen működne ez az eljárás – mondta el Gönczi Róbert.
