Infostart.hu
eur:
362.27
usd:
311.46
bux:
148307.14
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök nyilatkozik a sajtó képviselõinek, miután Recep Tayyip Erdogan török, Donald Trump amerikai elnökkel, valamint Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel közösen aláírta a gázai tûzszüneti megállapodást az izraeli és a Hamász palesztin iszlamista szervezet küldöttsége közötti béketárgyalás helyszínén, az egyiptomi Sarm es-Sejk nemzetközi konferencia-központjában 2025. október 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Yoan Valat

Orbán Viktor Egyiptomba utazik

A miniszterelnök részt vesz a Nagy Egyiptomi Múzeum megnyitóján.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Egyiptomba látogat az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökének meghívására a Nagy Egyiptomi Múzeum ünnepélyes megnyitójára – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.

A kétnapos látogatás során a magyar miniszterelnök kétoldalú tárgyalást folytat Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel.

Szombaton nyílik meg a kairói Nagy Egyiptomi Múzeum

A múzeum, amely az ókori Egyiptom civilizációját mutatja be, két évtizednyi építkezés és több halasztás után nyitja meg kapuit, a megnyitó ceremóniára számos egyiptomi és külföldi méltóságot várnak.

A gízai piramisok mellett, egymilliárd dollárból felépített létesítmény a világ legnagyobb, egyetlen civilizációnak szentelt múzeuma lesz több mint ötvenezer műtárggyal és lelettel. Összehasonlításképpen: a párizsi Louvre Múzeumban körülbelül 35 ezer tárgy látható.

A múzeum egyben központi eleme a kormány azon törekvésének, hogy fellendítse a turisztikai ágazatot, amely az ország egyik fő devizaforrása, és egyike az Abd el-Fattáh esz-Szíszi elnök által támogatott nagyszabású projekteknek. Az elnök 2014-es hivatalba lépése óta nagy infrastrukturális beruházásokat indított el azzal a céllal, hogy megerősítse az évtizedek óta stagnáló és a 2011-es arab tavaszt követő feszültségek által sújtott gazdaságot.

A múzeum építése 2005-ben kezdődött, de a 2011-es felkelést követő politikai zűrzavar miatt a munka három évre leállt. A megnyitást legutóbb júliusban halasztották el.

Az ír Heneghan Peng építésziroda által tervezett múzeum toronymagas, háromszög alakú üveghomlokzata a közeli piramisok mintájára készült.

A bejárati átriumban található Egyiptom egyik leghíresebb fáraójának, II. (Nagy) Ramszesznek a gránitszobra. A 3200 éves, 11 méter magas kolosszus évtizedekig állt a kairói vonatpályaudvar előtti körforgalom közepén, innen helyezték át a múzeumba.

Az átriumból egy hat emelet magas, ősi szobrokkal szegélyezett lépcső vezet fel a főbb galériákhoz, ahonnan kilátás nyílik a közeli piramisokra. A múzeumot egy híd köti össze a piramisokkal, lehetővé téve a turisták számára, hogy gyalogosan vagy elektromos, környezetbarát járművekkel közlekedjenek közöttük.

A múzeum 24 ezer négyzetméternyi kiállítóteret, egyebek mellett egy gyermekmúzeumot, valamint restaurációs, konferencia- és oktatási létesítményeket foglal magában. A tavaly megnyílt 12 fő galériában az őskortól a római korig terjedő időszakból származó műtárgyakat állítanak ki, korszakok és témák szerint rendezve.

Az ötvenezer tárgy nagy részét Kairó belvárosának Tahrír teréről, az Egyiptomi Múzeumból, egy zsúfolásig megtelt, évszázados épületből szállították át. Másokat nemrég tártak fel ősi temetőkből, köztük a szakkarai nekropoliszból, egy piramisokból és sírokból álló épületcsoportból, amely a múzeumtól mintegy 22 kilométerre délre található.

A termek korszerű technológiával vannak felszerelve, és multimédiás prezentációkat, többek között vegyes valóságú műsorokat is kínálnak, hogy ezekkel is segítsék bemutatni az ókori Egyiptomot a fiatalabb nemzedéknek.

Címlapról ajánljuk

Megszűnhetnek a trafikkoncessziók, kötelező orvoskamarai tagság, béremelés a szociális szférában, „három csapás” az akkugyáraknak

Két hét múlva várhatóan eltörlik a koncessziók jelenlegi rendszerét. Három elv mentén alakítják át a hulladékgazdálkodást, miután a kormány 90 milliárd forintnyi büntetést kell, hogy fizessen az EU-nak a Mohu mulasztásai után – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a kormányzati tájékoztatón.
Nagy fordulat a boltokban: látványosan olcsóbb lett a magyarok kedvenc gyümölcse

Nagy fordulat a boltokban: látványosan olcsóbb lett a magyarok kedvenc gyümölcse

Az alma ára Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett, különösen 2024–2025-ben, amikor a kedvezőtlen időjárás és a gyengébb termés csúcsra hajtotta az árakat – tavaly nyár végén egy kiló alma 860 forintba került. 2026-ban azonban fordulat állt be: a kínálati helyzet javulásának és a bőségesebb európai, főként lengyel termésnek köszönhetően júliusra az átlagár 615 forintra mérséklődött. Az árcsökkenéshez a decemberben az almára is kiterjesztett árrésstop is hozzájárult, bár a folyamatot elsősorban piaci tényezők indították el. A szezonális ingadozás 2026-ban is jelen van, de a drágulás mértéke jóval visszafogottabb az előző évinél.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×