Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay

Felbontották az államalapító elnök titkos búcsúlevelét – a magyarokat is megemlíti

Ünnepélyes keretek között felbontották a cseh nemzeti levéltár szakértői pénteken a Prágától nyugatra fekvő Lány kastélyban, a cseh (korábban csehszlovák) államfők vidéki rezidenciáján azt a borítékot, amely a feltételezések szerint Tomás Garrique Masaryknak, Csehszlovákia államalapító elnökének utolsó szavait tartalmazza.

A lepecsételt boríték felbontását közvetítette több televízió, és az eseményen jelen volt Petr Pavel jelenlegi államfő is.

Kiderült, hogy a nagy boríték egy kisebb, nyitott borítékot tartalmaz, amelyben egy ötoldalas írás volt. Ezt ott szakértők gyorselemzésnek vetették alá, és megállapították, hogy nagy valószínűséggel eredeti dokumentumról van szó. Az elnök szavait fia, Jan Masaryk vetette papírra.

A többnyire angol nyelvű, időnként cseh szavakkal tűzdelt jegyzetből azonban hiányzik a dátum, így nem lehet tudni, mikor született. Korábban a történészek azt gondolták, hogy a feljegyzés röviddel Masaryk halála (1937. szeptember 14.) előtt keletkezett, de Dagmar Hájková, a Masaryk Intézet történésze, aki az írást gyorsan elolvasta és annak néhány mondatát újságíróknak tolmácsolta, úgy vélte, hogy keletkezési dátumként valószínűbb az 1934-es év, amikor Masaryk tudatosította, hogy súlyos beteg, le kell mondania, ezért utódainak beszélt az előttük álló feladatokról.

Hájková szerint nem lehet kizárni, hogy a feljegyzés készítésekor nemcsak az akkori elnök fia, hanem mások, közöttük Edvard Benes, Masaryk utódja is jelen voltak a betegágynál.

„Beteg vagyok, súlyos beteg. Ez a vég, de nem félek. Folytatni fogjátok a munkát, tudjátok, hogyan. Vigyázzatok! Óvatosnak kell lennetek. De ti tudjátok, hogyan kell viselkednetek” – idézte Hájková a feljegyzést.

A várakozásoknak megfelelően Masaryk politikai végakarata is benne van a szövegben. Hájková szerint a Csehszlovákiában élő németekkel kapcsolatban úgy véli, hogy az országban kellene maradniuk. „Adjátok meg nekik, amit megérdemelnek, de ne többet!” – áll a jegyzetben.

Masaryk bírálóan említi Andrej Hlinka szlovák autonomista politikust, „butának” minősíti, és szerinte „hibát követett el a magyarokkal szemben”. Hogy milyen hibáról van szó, az a Hájková általi idézésből nem derült ki, az egész szöveg pedig egyelőre nem nyilvános. Az idézet szerint mindazonáltal Hlinkának meg kellene bocsátani. „Miért is kellene nagy felhajtást csinálni ekörül, hiszen én is éppen ilyen buta voltam” – jegyezte meg önkritikusan az elnök.

Az ország lakosságával kapcsolatban pedig azt írta: „Ha az emberek műveletlenek és buták, akkor azzal nem sokat tehettek. Az emberek szívesen tettetik magukat butának, de ne tegyétek nekik ezt könnyebbé! Veszekedjetek, veszekedjetek velük!” – idézte Hájková a feljegyzést.

A súlyos beteg elnök saját búcsúztatásáról is beszélt, és azt ajánlotta, hogy rendezzenek „nagy temetést”.

A lepecsételt borítékba zárt dokumentumot Antonín Sum, Jan Masaryknak, az elnök fiának, volt csehszlovák külügyminiszternek a személyi titkára 2005. szeptember 19-én adta át a nemzeti levéltárnak azzal, hogy csak húsz év múlva szabad felbontani.

A boríték és tartalma a felnyitás után visszakerül a levéltárba, ahol aprólékos szakértői vizsgálatnak vetik alá, és hivatalosan is megerősítik eredetiségét, majd a teljes szöveget nyilvánosságra hozzák. Ez nagyjából egy hónapot vesz igénybe – közölte az intézmény.

Tomás Garrique Masaryk, Csehszlovákia alapító elnöke betegsége miatt 1935 decemberében lemondott hivataláról, és 1937. szeptember 14-én Lányban hunyt el.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×