Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Mintegy 400, Európába igyekvő illegális bevándorló egy bárkán, a Földközi-tengeren, az olaszországi Lampedusa-sziget partjai előtt 2021.augusztus 28-án. A migránsokat később az olasz hatóságok hajói Lampedusára szállították.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Concetta Rizzo

Szigorú intézkedést tervez Görögország a migránsokkal szemben

Nyomkövető viselésére kötelezné a görög kormány azokat a bevándorlókat, akik menekültügyi kérelmét a hatóságok elutasították - jelentette be hétfőn az ország bevándorlási és menekültügyi minisztere.

"Az elektronikus nyomkövető használata világossá teszi, hogy a lehetőségek szűkültek" - jelentette ki az ERT görög közszolgálati rádiónak adott interjújában Thánosz Plevrísz.

A tárcavezető elmondta, hogy a nyomkövetőt a tervezet szerint a kérelem elutasításától számított 30 napig, azaz a fellebbezési időszak végéig kellene viselnie az embereknek. Hozzátette, hogy a kormány egyúttal fontolgatja, hogy az önkéntesen hazatérőket 2000 eurónyi (csaknem 790 ezer forint) összeggel támogatná.

A rendelkezés a kitoloncolások felgyorsítására összeállított jogszabálytervezetek része, amelyeket - mint azt Plevrísz hangsúlyozta -, még az év vége előtt be akarnak vezetni.

A jogszabályok szigorítását - amelyek értelmében például börtönbüntetéssel sújtanák mindazokat, akik ellenszegülnek a kitoloncolásról szóló határozatnak - szeptemberben tárgyalja a görög parlament, miután a nyáron ismét jelentősen nőtt a Líbiából Krétára érkező bevándorlók száma.

Athén az utóbbi időben már több, a bevándorlással kapcsolatos jogszabályon szigorított, július 9-től például - ideiglenes hatállyal, három hónapra - felfüggesztette az Észak-Afrikából érkező migránsok menedékkérelmeinek befogadását.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) korábban "komoly aggodalmát" fejezte ki a görög intézkedések kapcsán.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×