Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
331.04
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón 2024. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Megszüntették a Milorad Dodik elleni elfogatóparancsot

Visszavonta a Milorad Dodik elleni elfogatóparancsot a boszniai szövetségi ügyészség azt követően, hogy a boszniai szerb elnök önként megjelent az ügyészségen. A történtekre reagálva Milorad Dodik vasárnap a közösségi médiában közölte: a nyomásgyakorlás ellenére a boszniai Szerb Köztársaság továbbra is elkötelezett marad a béke, a három államalkotó népcsoport közötti párbeszéd és a daytoni megállapodás mellett.

Milorad Dodik az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is kezdeményezett, amely a boszniai Szerb Köztársaság önállósodását hivatott elősegíteni. Március közepén benyújtotta az országrész új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos rendjének védelméről szóló törvényt.

Február 26-án a boszniai szövetségi bíróság Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot. Röviddel ezután a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását a szövetségitől. Ezt a törvényt az ország alkotmánybírósága hatályon kívül helyezte, Dodikot a törvény aláírása miatt az ország alkotmányos rendjének veszélyeztetésével gyanúsították meg. Mivel nem jelent meg az ügyészségen, elfogatóparancsot adtak ki ellene.

Az ügyészség közleménye szerint az elfogatóparancsot visszavonták, ám a boszniai szerb elnöknek időnként meg kell majd jelennie a hatóságok előtt.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Helyi vezetők, rövid döntési utak: így épít vezetői csapatot a Wallis

Helyi vezetők, rövid döntési utak: így épít vezetői csapatot a Wallis

Mit lehet kezdeni azzal a tudással, amely egymástól távoli iparágakban, különböző országokban és nagyon eltérő vállalati helyzetekben gyűlik össze? Bartis Eszter, a Wallis Csoport humánerőforrás igazgatója szerint a válasz a vezetők üzletértésében és abban a közegben keresendő, ahol a cégek valódi tapasztalatokat osztanak meg egymással. Az interjúban arról is beszéltünk, hogyan épít a Wallis helyi menedzsmentre, miként készíti fel a kiemelt szakembereket nagyobb felelősségre, és miért marad nélkülözhetetlen a pályakezdők bevonása az AI korában.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×