A tárcavezető közölte: mivel a Maroson érkező magas sótartalmú víz a folyó magyar szakaszát is érinti, várhatóan még csütörtökön tájékoztatják a magyar hatóságokat a veszélyről. Hangsúlyozta: a következő 24-48 órában még nagy lesz a nyomás a környezeten a magas sótartalom miatt.

Elmondta: miután szerdán a parajdi sóbányánál a Korond-patak elterelésén dolgozó kivitelező a hatóságokkal való egyeztetés nélkül megbontotta a külföldi szakértők által javasolt vízhozamcsökkentő gátakat, a jövőben bármilyen kis beavatkozáshoz jóváhagyásra, és a különböző hatóságok közötti együttműködésre lesz szükség.

A miniszter kérdésre közölte: véleménye szerint a parajdi bányakatasztrófát meg lehetett volna előzni, ha időben elvégzik a szükséges munkálatokat.

A kialakult helyzetnek a kezelése hosszas időbe telik majd és jóval költségesebb lesz - tette hozzá. A csütörtöki történések "csak a jéghegy csúcsa", és már jeleztek halpusztulást is, ami a víz szennyezettségét jelzi - mondta.

Több biológus is jelentős halpusztulásra hívta fel a figyelmet csütörtökön a Kis-Küküllőn. Hartel Tibor ökológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója több felvételt is megosztott, amelyen elpusztult vagy a víz magas sótartalma miatt szenvedő halak tömege látható. A szakember szerint védett fajok is vannak közöttük.

"A biológiai sokféleség összeomlása épp a szemünk előtt zajlik a Kis-Küküllőn!" - írta közösségi oldalán Fülöp Tihamér biológus is.

Úgy értékelte, hogy ez nem csupán ökológiai katasztrófa, hanem egyértelmű jelzés is, hogy a román természetvédelmi intézmények nem képesek gyorsan és hatékonyan reagálni a válságokra.

A Kis-Küküllő vízének sótartalma csütörtökre nőtt meg jelentősen, hogy Parajdon a Korond-patak elterelésével megbízott kivitelező munkához látott és egy darabon megbontotta a külföldi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat. A sóbányavállalat (Salrom) szerint a szakemberekkel való konzultáció nélkül hozott intézkedésre a munkagépek és a munkások védelmében volt szükség. Azt is állította, hogy a bajt a bányánál történt kisebb omlások is okozták. A román hatóságok a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel hígították az érintett folyók vizét, hogy megelőzzék az ökológiai katasztrófát.

A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtökön bejelentette: hétfőtől szünetel a jelenléti oktatás valamennyi évfolyam számára a Kis-Küküllő vizének megnőtt sótartalma miatt az érintett településeken. Dicsőszentmárton városban, Ádámos, Szászbogács, Gyulakuta és Vámosgálfalva községekben csak az országos vizsgákon kell megjelenni a diákoknak az oktatási intézményekben.

A testület az érintett települések vízellátására is keresi az alternatív megoldásokat, miután csütörtökön a gyulakutai vízüzem már a víztározója vízkészletét használta a Kis-Küküllő vize helyett. A folyó magas sótartalma miatt a Kis-Küküllő alsó folyásán romlott a vezetékes víz minősége, és le kellett zárni a dicsőszentmártoni vízüzemet, hogy a só ne tegyen kárt a berendezésekben.

A lakosságnak az ivóvíz mellett a háztartási vizet is a hatóságok biztosítják.

Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.