Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nicusor Dan román államfő sajtótájékoztatót tart a parajdi sóbányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) székhelyének udvarán 2025. május 31-én, miután a helyszínen tájékozódott a víz által teljesen elöntött bánya katasztrófájának részleteiről.
Nyitókép: Veres Nándor

Senkit nem hagyunk magára - Parajdon a román elnök

A katasztrófa sújtotta székelyföldi Parajdra érkezett szombat délben Nicusor Dan román államfő.

Az elnököt a Korond-patak vize által teljesen elöntött sóbánya igazgatósági épületében Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter, Tánczos Barna pénzügyminiszter, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, bányászati és vízügyi szakemberek, valamint a helyi hatóságok képviselői tájékoztatták a sókitermelésből és a sóbánya idegenforgalmából élő székelyföldi településen kialakult drámai helyzet részleteiről.

A kétórás tanácskozás után Nicusor Dan a település lakói és a sajtó képviselői előtt elmondta: mivel a baj megelőzhető lett volna, azt kéri az ügyvivő miniszterelnöktől, hogy a kormány ellenőrző testülete indítson vizsgálatot a felelősök beazonosításra érdekében.

Az elnök szerint a sóbányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) vállalta, hogy három héten belül megoldja a Korond-patak vizének elterelését, oly módon, hogy meg lehessen kezdeni a bányába ömlött víz kiszivattyúzását, arra azonban, hogy meg lehet-e menteni a mélyebben fekvő kitermelési részleget, vagy csak a bánya felsőbb szintjein lévő idegenforgalmi és gyógyászati látogatóközpontot, csak egy alapos tanulmány adhat választ.

"Senkit nem hagyunk magára" - ígérte az államfő, hozzátéve, hogy szombaton az árvíz sújtotta Kovászna megyei Kökösbácstelekre (Bacel) is ellátogat.

A hivatalába hétfőn beiktatott új román elnök első vidéki útja ez a - bajba jutott székelyföldi közösségeknél tett - látogatás, amelyet Kelemen Hunor kezdeményezett. Kelemen Hunor pénteken Facebook-oldalán tudatta: arra kérte az államelnököt, hogy menjen vele a hétvégén Parajdra és Háromszékre, az árvíz sújtotta területekre.

"Székelyföld nem marad egyedül!"

- szögezte le közösségi oldalán az RMDSZ elnöke.

A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába a hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.

Az államfő érkezését megelőzésen Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter Parajdon azt mondta: az első becslések szerint 130 millió lejre (10,4 milliárd forint) lesz szükség a lesürgősebb teendő a Korond-patak eltereléséhez, ami négy hónapot vehet igénybe.

Címlapról ajánljuk
„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában
lengyelek

„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában

Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap részvétét fejezte ki az M3-as autópályán történt buszbalesetben elhunytak hozzátartozóinak.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×