Ha Oroszország valóban békét akarna, felhagyna Ukrajna bombázásával - szögezte le kedden Koppenhágában az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

"Oroszország nyilvánvalóan játszmázik; időt akar nyerni" - szögezte le újságírók előtt Kaja Kallas a dán fővárosban a demokráciáról rendezett magas szintű találkozón, hozzátéve: nem hiszi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek "lenne mersze" elmenni a csütörtökön Isztambulban tartandó orosz-ukrán egyeztetésekre.

Az európai védelmi ipar megerősítésével összefüggésben Kallas bár "teljesen nyilvánvalónak" nevezte, hogy Európának növelnie kell védelmi kiadásait, úgy vélte, "nem kell leragadni a számoknál". Mint mondta, szívesebben összpontosítana a kapacitásokra, illetve átgondolná a biztonság kérdését, amelyet mind ez idáig nagyrészt országos szinten kezeltek, azonban szerinte régiós szintre lenne szükség.

"Ebben az egészben együtt vagyunk, mi, európaiak. És ezért együtt is kéne befektetnünk a kapacitások fejlesztésébe, például a légvédelembe" - szögezte le a főképviselő, aki az X-en közzétett üzenetében aláhúzta: a demokráciát "nem lehet adottnak tekinteni, és harcolni kell érte".

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap javasolt "közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat" Ukrajnának, arra azonban egyelőre nem tért ki, hogy személyesen is jelen lenne az egyeztetéseken. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tanácsadója kedden azt közölte: Zelenszkij csak abban az esetben vesz részt az egyeztetésen, amennyiben az orosz államfő is jelen lesz.

Kijev kedden úgy foglalt állást: Putyin távolmaradása a tárgyalásoktól azt jelentené, hogy Moszkva nem törekszik a háború befejezésére.

A koppenhágai találkozón felszólalt a rendezvény megszervezésében is segítséget nyújtó Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és egykori dán kormányfő is, aki megnyitó beszédében arra figyelmeztetett, hogy az orosz elnök "NATO-területre is szemet vetett, és ezt a hírszerzés is megerősítette".

"Csak úgy tarthatjuk távol, ha fejlesztjük elrettentési képességeinket; a hatékony elrettentésnek olyannak kell lennie, hogy az ellenségünk megértse, nem éri meg támadnia" - szögezte le.

Rasmussen emellett szintén az európai országok védelmi kapacitásainak fejlesztését sürgette, azonban a maga részéről azt is kiemelte, hogy az államoknak a GDP-jük legalább négy százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítaniuk.

"Napjainkban azokat az értékeket, amelyeket közösen védtünk, a történelemkönyvekből ismert szavak váltják fel: területi terjeszkedés, érdekszférák, az erő nyelve és, természetesen, az +Amerika az első+" - jelentette ki.