Infostart.hu
eur:
373.58
usd:
339.85
bux:
137986.67
2026. november 20. péntek Jolán
Friedrich Merz leendő kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és frakcióvezetője az új összetételű német parlament alakuló ülésén Berlinben 2025. március 25-én. A 21. Bundestag a február 23-i előrehozott parlamenti választások eredményeképp alakul meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Friss felmérés: a németek többsége nem támogatja az új kancellárt

Felettébb ingadozott Németország új kancellárjának megítélése az elmúlt időszakban. Mindezt megerősítette az a felmérés, amelyet közvetlenül a Bundestag-szavazás előtt, illetve után végeztek. A többség szerint Friedrich Merz kancellárrá történt megválasztása nem jó döntés volt.

Németország háború utáni történetében egyedülálló módon csak a második fordulóban választotta kancellárrá a Bundestag Friedrich Merzcet. Elemzők szerint közvetve már ez is jelezte, hogy a konzervatív politikus támogatottsága korábban sem volt különösebben magas. Mindezt egyértelműen erősítette meg az ARD által végzett közvélemény-kutatás. Az adatok szerint

a megkérdezettek mindössze 32 százaléka vélekedett úgy, hogy Merz kancellárrá történt megválasztása jö döntés volt.

Ezzel szemben a válaszadók jelentős többsége, azaz 59 százaléka ezzel ellentétes véleményen volt.

A felmérésből ugyanakkor kitűnt, hogy Friedrich Merz nem csupán kancellárjelöltként, illetve kancellárként, de korábban ellenzéki vezetőként sem örvendett különösebb népszerűségnek. Mindez – mint az adatokat értékelő szakértők fogalmaztak – arra utal, hogy a friss értékelés összhangban áll azzal a képpel, amely a konzervatív CDU elnökéről az elmúlt három évben alakult ki. Támogatottságának mértéke az elmúlt időszakban ingadozott ugyan, de 40 százaléknál soha nem volt magasabb, a csúcsot tavaly novemberben, az Olaf Scholz vezette hárompárti kormány összeomlása után érte el, a többség azonban akkor sem volt elégedett a mai kancellár akkori politikai szerepvállalásával.

A felmérés megerősítette, hogy Németország legnépszerűbb politikusa immár hosszabb ideje a szociáldemokrata Boris Pistorius védelmi miniszter; ő az egyetlen miniszter, aki megőrizte korábbi tárcáját. Eddigi munkáját a megkérdezettek 73 százakra egyértelműen jónak minősítette.

Az új kormány miniszterei közül Pistorius után a legtöbb támogatást az ugyancsak szociáldemokrata alkancellár és pénzügyminiszter, Lars Klingbeil kapta. A válaszadók 43 százaléka véli úgy, hogy jó kinevezés történt. Klingbeilt az ugyancsak SPD-s új munkaügyi miniszter, a korábbi parlamenti elnök, Bärbel Bas követi 36 százalékkal, és csak utána következik konzervatív politikus a belügyminiszter, Alexander Dobrindt személyében.

A többieknek még bizonyítaniuk kell, ami a válaszadók szerint különösen vonatkozik az új CDU-s külügyminiszterre, Johann Wadephulra és az ugyancsak kereszténydemokrata gazdasági miniszterre, Katherina Reichére.

Óvatosan fogalmaztak a válaszadók a kormánykoalíció összetételével kapcsolatban. A megkérdezettek 42 százaléka volt azon a véleményen, hogy a CDU/CSU és az SPD „házassága” nagyon jó vagy jó választás volt, míg 53 százalék szerint kevésbé jó, illetve rossz döntés született.

Természetesen a felmérés elmaradhatatlan eleme volt a parlamenti pártok támogatottsága abban az esetben, ha a választásokat most vasárnap tartanák. A befutó az adatok szerint 27 százalékkal a CDU/CSU lenne. A radikális jobboldali AfD 23 százalékos támogatottságra számíthatna. Az SPD-nek 16, a Zöldek Pártjának 11, míg a Baloldal Pártjának 10 százalékot jósoltak. A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) és a liberális FDP ezúttal sem jutna be a parlamentbe.

Végezetül a felmérés kitért arra is, hogy a válaszadók miként értékelik az alkotmányvédelmi hivatal döntését az AfD jobboldali szélsőséges pártnak történt minősítéséről. Az ARD szerint a válaszadók kétharmada, azaz 67 százaléka egyetértett ezzel a besorolással, a párt támogatói ugyanakkor szinte teljesen egyöntetűen elutasították ezt.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

2027-től átlagosan 43–55 százalékkal csökkennek a vállalkozások áramhálózati díjai, a háztartások éves elosztói alapdíja viszont közel tízszeresére emelkedik. A kormány átvállalja a lakossági többletterheket, így a rezsicsökkentett áramár továbbra is 36 forint marad kilowattóránként, a kompenzáció forrása azonban egyelőre nem ismert. Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről is, amely 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra nő. A 2027-es költségvetéshez 246 módosító indítvány érkezett. A kormány 16 milliárd forintból 176 új mentőautót vásárol. Eközben Magyar Péter miniszterelnök segítségét kéri a fizetésképtelenség határára került Dunaújváros. A NAV-nál újabb hét vezetőt mentettek fel. Tizenkét év után először látogatott Budapestre lengyel külügyminiszter.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×