Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
330.92
bux:
0
2026. január 12. hétfő Ernő
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Külföldi dezinformáció? Amerika elfordul a küzdelem eddigi módjától

Rubio nem nevezte meg Pekinget vagy Moszkvát a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyek között, de meg nem nevezett "eseteket" említett Nyugat-Európában, "amikor az emberek közzétesznek valamit az interneten, majd a rendőrség bekopogtat az ajtón, és 60 napra börtönbe kerülsz".

Marco Rubio, az amerikai diplomácia vezetője - helyi idő szerint - szerdán bejelentette a külföldi dezinformáció ellen küzdő szolgálat bezárását, és azt mondta, hogy meg akarja védeni a szólásszabadságot, amely szerinte Európában veszélyben van.

Az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában a szolgálat bezárását azzal indokolta, hogy "meg kell védeni az amerikaiak véleménynyilvánítási szabadságát". Hangoztatta: "Az előző kormányzat alatt ez a szolgálat, amely évente több mint 50 millió dollárjába kerül az adófizetőknek, milliókat költött arra, hogy elhallgattassa az amerikaiak hangját, amelyet védenie kellett volna".

A minisztériuma által sugárzott Foundation for Freedom Online honlapnak adott interjúban Rubio azt mondta, hogy a szolgálat bezárásával megtakarított pénzeszközöket "Amerika-barát üzenet terjesztésére" fogják fordítani, amelynek célja "a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, amely világszerte veszélyben van, beleértve a szövetséges országokat is".

Rubio nem nevezte meg Pekinget vagy Moszkvát a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyek között, de meg nem nevezett "eseteket" említett Nyugat-Európában, "amikor az emberek közzétesznek valamit az interneten, majd a rendőrség bekopogtat az ajtón, és 60 napra börtönbe kerülsz". "Ha egy ország, vagy az Európai Unió esetében országok egy csoportja (...) megtámadja az amerikaiakat azért, amit mondanak, az az Egyesült Államok számára irritálóvá válik, sőt, még annál is többé" - mondta.

"Lehetetlenné teszi az együttműködést (...), ha nemcsak egy Elon (Musk) nevű személyt vesznek célba, hanem bárkit" - Rubio ezzel arra a figyelmeztetésre utalt, amelyet az Európai Bizottság tavaly adott ki az X közösségi oldal főnökének, aki arra készült, hogy Donald Trumppal interjút készítsen a csatornáján. "Ez potenciális fenyegetésekhez vezethet (...) az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői számára" - tette hozzá a politikus.

Ezzel összefüggésben Rubio elmondta, hogy a Trump-kormányzat az európai vezetőkkel folytatott tárgyalásain felveti a szólásszabadság kérdését. "Látni fogják, hogy diplomáciánkban továbbra is hangsúlyozzuk ezt" - fejtette ki Marco Rubio.

A külügyminisztérium bejelentése egy olyan időszakban érkezik, amikor az amerikai diplomácia várhatóan javasolni fogja költségvetésének felére csökkentését.

A 2016-ban "Global Engagement Center" (GEC) néven alapított dezinformációellenes szolgálat már régóta a republikánus képviselők célkeresztjében van, akik 2024 végén blokkolták a költségvetését. A szolgálatot Elon Musk amerikai milliárdos is bírálta, aki a GEC-et "az amerikai állam legrosszabb cenzorának" és "a demokráciára jelentett fenyegetésnek" nevezte.

A szolgáltatás néhány hónappal Donald Trump első megválasztása előtt indult, mely utóbbit orosz beavatkozás vádja árnyékolt be. Robert Mueller különleges ügyész 2019-es jelentése nevezetesen megállapította, hogy az orosz állam "szisztematikusan beavatkozott a 2016-os elnökválasztásba", amit Moszkva mindig is tagadott.

Donald Trump amerikai elnök újbóli hatalomra kerülése óta az igazságügyi minisztérium bezárta a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) az amerikai választásokba való külföldi beavatkozás elleni küzdelemmel foglalkozó egységét.

Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Súlyos támadás érte Kijevet az éj leple alatt, elindult a Nightfall-projekt – Háborús híreink hétfőn

Súlyos támadás érte Kijevet az éj leple alatt, elindult a Nightfall-projekt – Háborús híreink hétfőn

Hétfőn az éjjeli órákban, helyi idő szerint 1 óra 30 perckor ismét dróntámadás érte az ukrán fővárost. Egy kerületben tűz ütött ki. Kijevben még most is több mint 1000 épület van fűtés nélkül a pénteken végrehajtott orosz dróntámadás miatt. A brit kormány vasárnap bejelentette, hogy új, nagy hatótávolságú, mélységi csapásmérésre alkalmas ballisztikus rakétát fejleszt Ukrajna számára az oroszok elleni háború támogatására. A Nightfall névre keresztelt program keretében a brit kormány pályázatot írt ki földről indítható ballisztikus rakéták gyorsított ütemű kifejlesztésére. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×