Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Külföldi dezinformáció? Amerika elfordul a küzdelem eddigi módjától

Rubio nem nevezte meg Pekinget vagy Moszkvát a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyek között, de meg nem nevezett "eseteket" említett Nyugat-Európában, "amikor az emberek közzétesznek valamit az interneten, majd a rendőrség bekopogtat az ajtón, és 60 napra börtönbe kerülsz".

Marco Rubio, az amerikai diplomácia vezetője - helyi idő szerint - szerdán bejelentette a külföldi dezinformáció ellen küzdő szolgálat bezárását, és azt mondta, hogy meg akarja védeni a szólásszabadságot, amely szerinte Európában veszélyben van.

Az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában a szolgálat bezárását azzal indokolta, hogy "meg kell védeni az amerikaiak véleménynyilvánítási szabadságát". Hangoztatta: "Az előző kormányzat alatt ez a szolgálat, amely évente több mint 50 millió dollárjába kerül az adófizetőknek, milliókat költött arra, hogy elhallgattassa az amerikaiak hangját, amelyet védenie kellett volna".

A minisztériuma által sugárzott Foundation for Freedom Online honlapnak adott interjúban Rubio azt mondta, hogy a szolgálat bezárásával megtakarított pénzeszközöket "Amerika-barát üzenet terjesztésére" fogják fordítani, amelynek célja "a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, amely világszerte veszélyben van, beleértve a szövetséges országokat is".

Rubio nem nevezte meg Pekinget vagy Moszkvát a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyek között, de meg nem nevezett "eseteket" említett Nyugat-Európában, "amikor az emberek közzétesznek valamit az interneten, majd a rendőrség bekopogtat az ajtón, és 60 napra börtönbe kerülsz". "Ha egy ország, vagy az Európai Unió esetében országok egy csoportja (...) megtámadja az amerikaiakat azért, amit mondanak, az az Egyesült Államok számára irritálóvá válik, sőt, még annál is többé" - mondta.

"Lehetetlenné teszi az együttműködést (...), ha nemcsak egy Elon (Musk) nevű személyt vesznek célba, hanem bárkit" - Rubio ezzel arra a figyelmeztetésre utalt, amelyet az Európai Bizottság tavaly adott ki az X közösségi oldal főnökének, aki arra készült, hogy Donald Trumppal interjút készítsen a csatornáján. "Ez potenciális fenyegetésekhez vezethet (...) az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői számára" - tette hozzá a politikus.

Ezzel összefüggésben Rubio elmondta, hogy a Trump-kormányzat az európai vezetőkkel folytatott tárgyalásain felveti a szólásszabadság kérdését. "Látni fogják, hogy diplomáciánkban továbbra is hangsúlyozzuk ezt" - fejtette ki Marco Rubio.

A külügyminisztérium bejelentése egy olyan időszakban érkezik, amikor az amerikai diplomácia várhatóan javasolni fogja költségvetésének felére csökkentését.

A 2016-ban "Global Engagement Center" (GEC) néven alapított dezinformációellenes szolgálat már régóta a republikánus képviselők célkeresztjében van, akik 2024 végén blokkolták a költségvetését. A szolgálatot Elon Musk amerikai milliárdos is bírálta, aki a GEC-et "az amerikai állam legrosszabb cenzorának" és "a demokráciára jelentett fenyegetésnek" nevezte.

A szolgáltatás néhány hónappal Donald Trump első megválasztása előtt indult, mely utóbbit orosz beavatkozás vádja árnyékolt be. Robert Mueller különleges ügyész 2019-es jelentése nevezetesen megállapította, hogy az orosz állam "szisztematikusan beavatkozott a 2016-os elnökválasztásba", amit Moszkva mindig is tagadott.

Donald Trump amerikai elnök újbóli hatalomra kerülése óta az igazságügyi minisztérium bezárta a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) az amerikai választásokba való külföldi beavatkozás elleni küzdelemmel foglalkozó egységét.

Címlapról ajánljuk
Majdnem 50 év után megújul a Nyugati téri aluljáró, a felüljárót elbontják

Majdnem 50 év után megújul a Nyugati téri aluljáró, a felüljárót elbontják

A tervezett beruházások érintik többek között az utasforgalmi és üzemi tereket, a közvilágítást, az utastájékoztatási rendszert és a közműinfrastruktúrát is. Kovács Bendegúz, a BKK szóvivője az InfoRádióban azt mondta, a pesti fonódó villamosprojekt keretében körülbelül két kilométeren építenek új villamospályát a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Nyugati téren és a Váci úton keresztül egészen a Lehel térig. A kiviteli tervek 2028 második felére készülhetnek el.

Itt a pontos árlista a horvát sztrádák fizetős szakaszairól

A 2026-os nyári főszezonban Horvátországban továbbra sem vezetnek be időalapú autópálya-matricát, így az autósoknak a megszokott fizetőkapus rendszerrel kell számolniuk. Bár a szabad áramlású, rendszámfelismerő és megállás nélküli elektronikus útdíjrendszer bevezetése napirenden van, a horvát kormány hivatalos tájékoztatása szerint a szakaszos átállás legkorábban 2026 őszén kezdődik meg, az új modell teljes körű élesedése pedig 2027. március 1-jére várható.
Két részre szakadhat az EU – súlyos figyelmeztetést küldtek az új tagállamok felvétele miatt

Két részre szakadhat az EU – súlyos figyelmeztetést küldtek az új tagállamok felvétele miatt

Az Európai Unió vezetői egy francia–német javaslatról egyeztetnek, amely a tagjelölt országoknak már a csatlakozás előtt hozzáférést biztosítana bizonyos uniós előnyökhöz, például korlátozott egységes piaci részvételhez és megfigyelői státuszhoz az intézményekben. A montenegrói Tivatban tartott csúcson a terv kedvező fogadtatást kapott, ugyanakkor komoly fenntartások is megfogalmazódtak. Montenegró például teljes jogú tagságra törekszik, és nem kíván részleges integrációs modellbe szorulni, míg más országok, például Albánia, nyitottabbak a fokozatos megközelítésre. A legnagyobb aggodalom, hogy a részleges hozzáférés végül a valódi tagság pótlékává válhat – számolt be a Politico.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×