Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
António Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozóján az Európai Tanács brüsszeli épületében 2025. március 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Szánthó Miklós: Ukrajna az EU saját mércéje szerint sem teljesíti a felvételi kritériumokat

Ukrajna még az Európai Unió saját mércéje szerint sem teljesíti a felvételi kritériumokat, az ország felvételének pusztán politikai és ideológiai célja van - közölte az Alapjogokért Központ főigazgatója csütörtökön a Facebook-oldalán.

Szánthó Miklós azt írta, hogy Alex Soros meglátogatta Marta Kost, az Európai Bizottság bővítési biztosát - "hogy miért, fedje azt most rossztékony homály" -, de a posztjában szereplő táblázat azt mutatja, hogy Ukrajna még Brüsszel által bevallottan sem teljesít egyetlen egy felvételi feltételt sem.

A bizottság "bővítési eredménytábláján" Ukrajna oszlopában jól látható, hogy valamennyi tárgyalási fejezet mellett piros "pötty" szerepel, azaz az ország jelenleg nem elégíti ki az uniós tagsághoz szükséges jogi (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitása) és gazdasági (működő piacgazdaság megléte, és képesség arra, hogy az adott ország meg tudjon birkózni a verseny nyomásával és a piaci erőkkel) kritériumokat. Továbbá a közigazgatási és intézményi kapacitásokra vonatkozó követelményeket sem (a közös joganyag és annak hatékony végrehajtására és az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó feltételek) - mutatott rá.

Szánthó Miklós úgy fogalmazott: "senki nem hibáztatja ezért egyébként Kijevet, az országot megtámadták az oroszok, háborúban állnak, területe és lakosságszáma nem meghatározható, az állam pusztán csak a külföldi (EU-s és korábbi amerikai) segélyek miatt működik egyáltalán".

Mindezek ellenére Brüsszel, "von der Leyen, Soros Jr. és magyarországi elvbarátaik" már 2030 előtt az unióban szeretnék látni Ukrajnát. Mindebből egyértelmű, hogy ennek igazából semmi jogi vagy érdembeli alapja nincs, pusztán politikai és ideológiai célja - írta.

"A végtelenül szomorú és egyben abszurd mindebben az, hogy egy ilyen, EU-s tagságra alkalmatlan állapotban lévő ország belépése nemcsak felzabálná a - jelenleg Magyarországnak is járó - uniós fejlesztési források jó részét, de szétverné a jelenleg ismert formájában az Unió szerkezetét és intézményrendszerét. És az EU szétesése igazából egyetlen ember érdeke: Vlagyimir Putyiné" - zárta bejegyzését az Alapjogokért Központ főigazgatója.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×