A Medián nemrégiben kutatta a magyar válaszadók hozzáállását az ukrán EU-tagsághoz, és az találta, bár megosztott a társadalom, a magyarok többsége ellenzi azt. Differenciálva a válaszlehetőségeket a csatlakozás időtávja szerint némileg eltérő képet kapunk – olvasható a Republikon Intézet március 26. és április 1. között, ezer fő telefonos megkérdezésével készült kutatásában.
Mint írják, tényleg megosztja a magyar társadalmat Ukrajna EU-csatlakozása, de ha különbséget teszünk, hogy gyorsított eljárással, vagy a többi tagjelöltre vonatkozó feltételekkel és ütemezéssel valósuljon-e meg az ukrán csatlakozás, fordul a kocka és többségbe kerülnek a csatlakozás támogatói. A magyar válaszadók 46 százaléka nem támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióba. A válaszadók harmada támogatná az ukránok felvételét, ha az a többi tagjelöltre vonatkozó szabályok szerint zajlik, nagyjából 7–10 év alatt. további 15 százalék a gyorsított tagfelvételt is támogatná Ukrajna esetében, ha az nagyjából 3–4 éven belüli csatlakozást jelentene.
Így összesen a teljes népesség 47 százaléka támogatja az ukrán EU-tagságot, egy hajszálnyival többen, mint ahányan ellenzik azt. Ha kivesszük az egyenletből a bizonytalan válaszadókat, 51–49 százalék az állás a tagságot támogatók javára. Érződik, hogy a kormánypártok kiemelt napirendi pontként kezelik az ukrán csatlakozás ügyét, és jelenleg az ukrán tagság árnyoldalain van a hangsúly, az ellenzék politikusai pedig nem igyekeznek felvenni a kesztyűt ezügyben. Ez látszódik a pártok szerinti bontásban is – teszik hozzá.
A kormánypárti válaszadók mindössze 17 százaléka támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, ebből 2 százalék támogatná a gyorsított felvételi eljárást is, 82 százalékuk viszont elutasítja, hogy Ukrajna EU-tagországgá váljon. A Mi Hazánk szavazók mintája kicsi, de a tendencia egyértelmű; a többségük ellenzi az ukrán EU-csatlakozást, de érdekes módon kevésbé, mint a kormánypárti szavazók: 27 százalék támogatna az ukrán tagságot, ha az a mindenki másra vonatkozó szabályok és ütemezés szerint zajlana, és „csak” 73 százalékuk ellenzi Ukrajna csatlakozását.
A bizonytalanok 55 százaléka elutasítja az ukrán tagságot, 45 százalékuk támogatja azt, ebből 16 százalék akár 3–4 éves távlatban is, 29 százalék csak 7–10 éven belül.
A bizonytalanok véleménye általában a közelebb áll az ellenzéki szavazókéhoz, de az elmúlt évek során megfigyeltük, hogy a háborútól való félelem nagyon is jellemző rájuk, és a legtöbb ezzel kapcsolatos kérdésben valahol az ellenzék és a kormánypártok között helyezkednek el – írja a Republikon Intézet.
A Tisza és a többi ellenzéki párt szavazóinak véleménye közel áll egymáshoz. Mindkét szavazói tábor negyede támogatja a gyorsított tagfelvételt, számottevően magasabb azonban a Tisza-szavazók körében azok aránya, akik a 7–10 éven belüli csatlakozást támogatják, 52 százalék, szemben a „Tiszán-túli” ellenzéki tábor 46 százalékával. Az ukrán EU-tagságot a Tisza szavazók 21 százaléka, a többi ellenzéki szavazó 29 százaléka utasítja el. Összességében az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége támogatná Ukrajna csatlakozását, a Tisza szavazók 79, a többi ellenzéki szavazó 71 százaléka értene egyet vele.
Hiába kerülik ezt a meglehetősen kényes témát az ellenzéki pártok, a szavazóik többsége egyértelműen támogatná, hogy Ukrajna az unió tagjává váljon. Ugyanakkor egy ilyen kiélezett politikai helyzetben a tábor negyedének vagy ötödének elvesztése is egyenlő a teljes vereséggel, így biztonsági játékot folytat az ellenzék, és átengedi az ügy keretezését a kormánypártoknak – olvasható egyebek mellett.
