Megszavazta a lengyel parlamenti alsóház (szejm) azt a törvénymódosító tervezetet, amely rendkívüli helyzetekben lehetővé tenné a nemzetközi védelemre irányuló kérelmek benyújtásának ideiglenes regionális felfüggesztését. A tervezet szerint a nemzetközi védelemre irányuló kérelmek benyújtásának korlátozását a belügyminiszter indítványára a kormány rendelhetné el. A korlátozás ideiglenes lenne, a kormány legfeljebb 60 napos időszakra hirdethetné meg, de a szejm jóváhagyásával szükség esetén további 60 nappal meghosszabbíthatnák. A kormányrendeletben megszabnák az a határszakaszt is, amelyre a korlátozás vonatkozna. A korlátozás által érintett határszakaszon a felnőtt kíséret nélkül érkező kiskorúak, a várandós nők, az egészségi állapotuk vagy életkoruk miatt kivételes bánásmódra szorulók továbbra is benyújthatnának menedékjogi kérelmet. A határőrség azoktól a belépőktől is fogadna kérelmeket, akiknek az esetében egyértelmű, hogy a származási országukban "komoly bántalom valódi kockázata" fenyegeti őket.

Kalas Vivien az InfoRádióban felidézte, hogy a lengyel kormány már 2024 őszén előterjesztette a migrációs politikát szigorító javaslatát, amelyet most a parlament alsóháza elfogadott, de kell még hozzá a felsőház és az elnök támogatása is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense emlékeztetett, hogy a változtatásra azért volt szükség, mert 2021-től kezdődően egyre nagyobb volt a nyomás a lengyel–fehérorosz határon: Fehéroroszországból nagyon sokan próbáltak illegálisan bejutni Lengyelország – valamint Lettország és Litvánia – területére, és a lengyel kormány azt feltételezi, hogy ebben a fehérorosz kormány aktívan közreműködik. "Emiatt a lengyel jogszabály bevezeti az instrumentalizáció fogalmát, ami azt jelenti, hogy

eszközként használja egy másik ország a bevándorlókat annak érdekében, hogy egy adott országot, jelen esetben Lengyelországot nagyon nagy nyomás alá helyezzen és a belső rendjét megbontsa"

– mondta a főreferens.

Az új szabályozás alapján a fehérorosz határon ideiglenesen fel lehetne függeszteni a menedékjog iránti kérelmek benyújtását, és ezzel szeretnék azt megelőzni, hogy továbbra is nagy számban érkezzenek illegálisan bevándorlók. Ugyanakkor Kalas Vivien felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályjavaslat nem szűkíti le ezt a lehetőséget egy bizonyos határszakaszra, és szerinte idővel elképzelhető, hogy ez hivatkozási alap lesz, hogy máshol is visszaállítsa egy adott ország a belső határ ellenőrzését.

A szakértő azt is kiemelte, hogy még decemberben, amikor a lengyel parlament még nem tárgyalta a kormány javaslatát, az Európai Bizottság kiadott egy iránymutatást, amely szerint bármely uniós ország megfelelő indokokra hivatkozva ideiglenesen felfüggesztheti a menedékkérelmek benyújtását.

"Ez azért érdekes, mert más szervezetek, más szereplők azt mondják, hogy az uniós és a nemzetközi joggal ellentétes ez az intézkedés, hiszen

nem lehet senkitől megtagadni azt, hogy menedékkérelemért folyamodjon, a bizottság mégis támogatja Lengyelországot ebben a döntésében.

Ez akár precedenst is teremthet más uniós országoknak, ha úgy ítélik meg, hogy ha nagy migrációs nyomás alatt van a külső határuk, akkor az instrumentalizációra hivatkozva ők is ehhez az eszközhöz tudnak nyúlni" – mondta Kalas Vivien.