Jelentős csökkenésről számolt be az illegális határátlépések tavalyi számát illetően az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex szerint leginkább a nyugat-balkáni és a közép-mediterrán útvonalon mérséklődött a forgalom.

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta, a Frontex jelentése szerint egy év alatt 78 százalékos csökkenés volt tapasztalható a nyugat-balkáni migrációs útvonalon. Ennek a számnak szerinte három fő oka van, mindegyik ok egy-egy ország.

• Szerbia: jelentős változtatásokat hajtott végre az embercsempész-hálózatok elleni fellépésben, különösen a magyar határ mentén történt incidenst követően 2023 végén, amikor a magyar határőrök felé lőttek embercsempészek. Ezt követően kezdődött meg a határ menti erdők megtisztítása az embercsempész-hálózatoktól, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ne legyenek meg a megfelelő eszközeik az irreguláris migránsoknak ahhoz, hogy át tudjanak lépni Magyarország vagy Horvátország irányába.
• Bosznia-Hercegovina: jelentős zavargások történtek 2024 elején a migránsközösségeken belül, lövöldözések, késelések voltak, csoportok estek egymásnak. A hatóságok megunták ezt főként a horvát határ mentén.
• Bulgária: Szófiában reális esélyét látták tavaly, hogy idén január 1-jétől schengeni tagságot kapjanak, ezért kezdtek határozottabban fellépni a hatóságok a török határon, a Frontex egyes alakulatait is segítségül hívva. A nyugat-balkáni útvonal fő belépési pontjai a Törökországból Bulgáriába vezető utak.

Van azonban több határszakasz, ahol emelkedett az illegális migránsok száma. A legintenzívebb emelkedés a keleti migrációs útvonalon volt – ez a Fehéroroszországon keresztül a Baltikumba és Lengyelországba vezető útvonal – 192 százalékos növekedéssel. A kutatót szerint ez egy mesterséges migrációs áramlás, Fehéroroszország politikai nyomásgyakorló eszközként használja az Európai Unió ellen. "Ez egy hibrid hadviselésbeli eszköz, átnyomnak a határon minél több migránst annak érdekében, hogy leterheljék a határvédelmi hatóságokat" – mondta Gönczi Róbert, de hozzátette, bár a növekedés magas, a számok alacsonyak: 17 ezer fő érkezett. Ehhez képest Németországban csak tavaly 250 ezren kértek legálisan menedéket.

Egy másik növekedésről is beszámolt, ez pedig a nyugat-afrikai útvonal a Kanári-szigetek felé, ahová 47 ezer menekült érkezett, ez 19 százalékos a növekedés a 2023-hoz képest. "Főként malik, szenegáliak, marokkóiak, mauritániaiak érkeztek. Ez azért fontos, mert a Száhel-övezet konfliktusai megoldatlanok maradtak, számtalan helyen a dzsihadisták veszélye továbbra is megnehezíti az ott lakók mindennapjait, Maliban, Burkina Fasóban, Csádban, Nigerben, Szudánban sem javulnak a körülmények, ez járul hozzá ahhoz, hogy az útvonal felértékelődött. A számok a jövőben is emelkedni fognak" – vázolta a déli helyzetet.

Ami viszont közvetlenül fontos most Európának, hogy 38 százalékkal csökkent az illegális határátlépések száma az Európai Unió külső határain, de nem a migráció nem csökkent, hanem a dinamika változott a kutató szerint. "A migrációs válság megoldatlan maradt. Ha a számok alacsonyabbak is, mint 2023-ban, ezek szintén hozzáadódnak a korábbi évek érkezetteinek számához. A migrációs válság akkor lenne megoldott, ha nem érkeznének emberek, és még vissza is térnének az európai kontinensről a kibocsátó területekre. Ettől nagyon messze vagyunk" – magyarázta.

Amit viszont meg lehet állapítani, hogy a 2024-es év a szigorítások éve volt. "Számtalan olyan kezdeményezést láttunk nyugat-európai országoktól, amelyek a korábbi években elképzelhetetlenek lettek volna. Gondoljunk itt akár a németeknél arra a döntésre, hogy hazaküldjenek afgán migránsokat, megegyezve Üzbegisztánnal, vagy gondoljunk a Meloni-kormány akciójára: a közép-mediterrán útvonalon keresztül is rendkívül mély csökkenést láttunk" – mondta Gönczi Róbert. A kutató úgy látja, hogy határozottabb fellépés történt az embercsempészekkel és az irreguláris bevándorlókkal szemben, valamint felismerték az európai országok, hogy szükséges megállapodni tranzitországokkal is, ezek között említette Marokkót, Tunéziát, Egyiptomot vagy Mauritániát.