A magyarlakta régiókban az átlagostól elmaradt a részvételi hajlandóság a parlamenti választáson.
Rendkívül magas a részvétel mellett kezdődtek Romániában vasárnap a parlamenti választások, amelyeken képviselőket és szenátorokat választ az ország 19 millió választópolgára a kétkamarás törvényhozásba.
Délelőtt tíz óráig az összesített - a külföldön leadott voksokat is magában foglaló - részvétel elérte a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár 8 százalékát.
Az első három órában leadott 1,44 millió voks közül 185 ezer külföldről érkezett. Külföldön már szombaton megkezdődött a szavazás.
A legutóbbi, 2020-as romániai parlamenti választásokon délelőtt 10 óráig a jogosultak 4,53 százaléka szavazott, míg 2016-ban 5,27 százalékos, 2012-ben 4,52 százalékos, 2008-ban 4,8 százalékos volt a részvétel.
A legmagasabb részvételi adatokat idén a déli, a Duna-menti Olt (9,36), Teleorman (8,69), Mehedinti (8,53) és Calarasi (8,48) megyékből jelentették.
A legalacsonyabb szavazási kedvet a moldvai Vaslui (4,87), valamint az erdélyi Szeben (5,22), Máramaros (5,55) és Beszterce-Naszód (5,57) megyében regisztrálták.
A jelentős magyar lakosság rendelkező térségekben a részvétel elmaradt az országos átlagtól. Szatmár megyében 5,95, Kovászna megyében 6,43, Maros megyében 6,57, Hargita megyében 7,41 százalékos volt a részvétel az első három órában.
A szavazókörök mindenütt helyi idő szerint 21 óráig tartanak nyitva.
Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
Donald Trump elnök valószínűleg azért döntött az Irán elleni támadások lefújása mellett, mert rohamosan fogy az Egyesült Államok lőszerkészlete – tudta meg a Wall Street Journal.