A magyarlakta régiókban az átlagostól elmaradt a részvételi hajlandóság a parlamenti választáson.
Rendkívül magas a részvétel mellett kezdődtek Romániában vasárnap a parlamenti választások, amelyeken képviselőket és szenátorokat választ az ország 19 millió választópolgára a kétkamarás törvényhozásba.
Délelőtt tíz óráig az összesített - a külföldön leadott voksokat is magában foglaló - részvétel elérte a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár 8 százalékát.
Az első három órában leadott 1,44 millió voks közül 185 ezer külföldről érkezett. Külföldön már szombaton megkezdődött a szavazás.
A legutóbbi, 2020-as romániai parlamenti választásokon délelőtt 10 óráig a jogosultak 4,53 százaléka szavazott, míg 2016-ban 5,27 százalékos, 2012-ben 4,52 százalékos, 2008-ban 4,8 százalékos volt a részvétel.
A legmagasabb részvételi adatokat idén a déli, a Duna-menti Olt (9,36), Teleorman (8,69), Mehedinti (8,53) és Calarasi (8,48) megyékből jelentették.
A legalacsonyabb szavazási kedvet a moldvai Vaslui (4,87), valamint az erdélyi Szeben (5,22), Máramaros (5,55) és Beszterce-Naszód (5,57) megyében regisztrálták.
A jelentős magyar lakosság rendelkező térségekben a részvétel elmaradt az országos átlagtól. Szatmár megyében 5,95, Kovászna megyében 6,43, Maros megyében 6,57, Hargita megyében 7,41 százalékos volt a részvétel az első három órában.
A szavazókörök mindenütt helyi idő szerint 21 óráig tartanak nyitva.
A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.