A magyarlakta régiókban az átlagostól elmaradt a részvételi hajlandóság a parlamenti választáson.
Rendkívül magas a részvétel mellett kezdődtek Romániában vasárnap a parlamenti választások, amelyeken képviselőket és szenátorokat választ az ország 19 millió választópolgára a kétkamarás törvényhozásba.
Délelőtt tíz óráig az összesített - a külföldön leadott voksokat is magában foglaló - részvétel elérte a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár 8 százalékát.
Az első három órában leadott 1,44 millió voks közül 185 ezer külföldről érkezett. Külföldön már szombaton megkezdődött a szavazás.
A legutóbbi, 2020-as romániai parlamenti választásokon délelőtt 10 óráig a jogosultak 4,53 százaléka szavazott, míg 2016-ban 5,27 százalékos, 2012-ben 4,52 százalékos, 2008-ban 4,8 százalékos volt a részvétel.
A legmagasabb részvételi adatokat idén a déli, a Duna-menti Olt (9,36), Teleorman (8,69), Mehedinti (8,53) és Calarasi (8,48) megyékből jelentették.
A legalacsonyabb szavazási kedvet a moldvai Vaslui (4,87), valamint az erdélyi Szeben (5,22), Máramaros (5,55) és Beszterce-Naszód (5,57) megyében regisztrálták.
A jelentős magyar lakosság rendelkező térségekben a részvétel elmaradt az országos átlagtól. Szatmár megyében 5,95, Kovászna megyében 6,43, Maros megyében 6,57, Hargita megyében 7,41 százalékos volt a részvétel az első három órában.
A szavazókörök mindenütt helyi idő szerint 21 óráig tartanak nyitva.
Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.
A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
23 °C
