Infostart.hu
eur:
366.95
usd:
327.46
bux:
142251.07
2026. október 26. hétfő Dömötör
Palesztinok egy izraeli légicsapásban megsemmisült lakóház romjai között a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2024. február 24-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Fatima Sbair

A Hamász hajlandó tárgyalni, de nem tudja megmondani ki van még életben a túszok közül

A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közvetítőkön keresztül folytatja a tűzszüneti tárgyalásokat Izraellel.

A szervezet állítása szerint kellő "rugalmasságot" tanúsít az egyezség megkötéséért, amelyhez "véget kell vetni az agressziónak" a Gázai övezetben, és Hamász azzal vádolta meg Izraelt, hogy akadályokat gördít a megállapodás útjába. Az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom képviselői Kairóban tárgyalnak a Hamásszal a lehetséges tűzszünetről. Izrael közvetlenül nem vesz részt a megbeszéléseken.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a többi között követeli, hogy az iszlamista szervezet hozza nyilvánosságra a Gázai övezetben fogvatartott és még életben lévő túszok nevét. A Hamász azt állítja, hogy az izraeli támadások miatt jelenleg nem tudja megmondani, hogy ki van még életben azok közül, akiket elhurcoltak.

A Hamász és más militáns csoportok tavaly október 7-én meglepetésszerű támadást hajtottak végre Izrael ellen, körülbelül 1200 embert megöltek és mintegy háromezret megsebesítettek, továbbá legalább 240 embert elraboltak, akik közül többeket novemberben szabadon engedtek.

Címlapról ajánljuk
Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

Horvátország számára jó döntés volt az euró bevezetése, mivel alacsonyabb kamatokat, kockázatokat és nagyobb stabilitást hozott az országba - mondja Michael Faulend, a Horvát Nemzeti Bank alelnöke, aki a Portfolio Back to Europe konferenciáján adott interjút. A folyamat ugyanakkor még viszonylagos gördülékenysége ellenére is nagyjából hat évig tartott, közben pedig az euróövezeti adósságválság keserű tapasztalatai, valamint különböző világgazdasági sokkok is nehezítették a felkészülést. A horvát jegybank alelnöke az interjúban arról is beszélt, hogy Magyarországnak nem egyszerűen a gyors felkészülésre kell koncentrálnia, hanem arra, hogy egyszerre csökkentse a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokat, strukturálja jól a folyamatokat, és erős koordinációt teremtsen a jegybank, a pénzügyminisztérium, a kormány, valamint az európai intézmények között. A horvát jegybankár szerint az euróbevezetés célja erős gazdaságpolitikai horgony lehet, de csak akkor, ha a döntéshozók valóban készek fegyelmezett költségvetési és strukturális politikát folytatni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×