Beiktatták hivatalába vasárnap Javier Milei jobboldali argentin elnököt. A Buenos Aires-i törvényhozásban megrendezett ünnepségen Alberto Fernández leköszönő államfő feltette utódjára az elnöki vállszalagot. Beiktatási beszédében az 53 éves politikus drasztikus gazdasági átalakításról beszélt; úgy fogalmazott, nincs alternatívája egy "költségvetési sokkterápiának". "Ma új korszak kezdődik, megkezdődik Argentína újjáépítése. Nincs alternatívájuk a megszorításoknak és a sokkterápiának. Újfent azt mondom: nincs pénzünk" – jelentette ki az új elnök a ceremónián, amelyen részt vett mások mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök, VI. Fülöp spanyol király és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.

"A várakozások szerint 3,5 százalékos lesz a GDP visszaesése, közel 200 százalékos éves inflációt várnak, ott a havi árnövekedési ütem két számjegyű, nem pedig az éves. Nagyon nehéz a gazdasági helyzet Argentínában, és azonnali megoldást kíván jó néhány dolog, ugyanis ha minden a korábbi struktúrában folytatódik, akkor nemcsak csődközeli helyzet lesz, hanem be is következhet egyfajta államcsőd is" – mondta az InfoRádióban Pásztor Szabolcs,.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója kiemelte, hogy a gazdasági nehézségek gyökerei évtizedekre nyúlnak vissza, mert a világháborúk után kialakult intézményi struktúra rossz, katonai diktatúrák váltották egymást, és nem volt hosszú távú fenntartható jövőképe az országnak. A fő kereskedelmi partner sokáig az Egyesült Királyság volt, az amerikaiak viszont kevésbé voltak erre nyitottak, ezért mostanra beszűkültek az exportpiacok is. Arra is emlékeztetett, hogy krónikus dollárhiány van az országban, illetve az argentinok különösen nem bíznak a bankokban, illetve a bankrendszerben.

"A probléma sokrétű, pedig nem mindig volt ez így. Száz évvel ezelőtt ez az ország a világ legfejlettebb országai közé számított, még Németországot és Franciaországot is megelőzte különböző nemzetközi statisztikák szerint" – emlékeztetett a szakértő.

A gazdasági és társadalmi mutatók is egyértelműen mutatják a problémákat, ilyen például az, hogy egyre többen számítanak nincstelennek vagy elszegényedettnek: 2023 első félévében a lakosság 40 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Ezenkívül nagyon komoly infrastrukturális problémák vannak, például a fővárosban gyakorta megesik, hogy nehéz hívást kezdeményezni, az energiaellátásban is vannak feszítő nehézségek, és rendkívül polarizált a társadalom vagyoni szempontból is – sorolta a problémákat Pásztor Szabolcs.

A kutatási igazgató szerint mindezek ellenére vannak kitörési pontok Argentínában – ilyen például a mezőgazdaság. Az ország rendkívül nagy kukorica- és szójaexportőr, de mezőgazdasági termékekből annyira jók az adottságai, hogy

a nagyjából 45 milliós ország 400 millió állampolgárt tudna ellátni, sőt, még néhány, jól célzott befektetéssel ez akár 600 millió állampolgárra lenne növelhető.

Ezenkívül a bányászati szektorban is vannak komoly adottságok, jelentős szereplő lehet Argentína a szénhidrogének kitermelésében, illetve van néhány olyan bányászati terméke, mint például a lítium vagy a réz, amely révén Argentína nagyobb szereplő lehet a világkereskedelemben.

Pásztor Szabolcs a magyar–argentin gazdasági kapcsolatokról elmondta, annak ellenére, hogy Budapesttől Buenos Aires nagyjából 12 ezer kilométerre fekszik, ezek jól működnek, tekintélyes a magyar külkereskedelmi többlet: Magyarország 2022-ben mintegy 70 milliárd forintnyi exportot bonyolított le Argentínával, az argentin export ennek nagyjából az egytizede. 2021 fordulópont volt a kereskedelmi kapcsolatokban: a kétoldalú kereskedelem átlépte a 200 millió amerikai dollárt.

"Azt is érdemes megemlíteni, hogy nagy és jól látható magyar kisebbség lakik Argentínában, 1956 után, vagy még korábban vándoroltak ki, és megvannak a kapcsolatok bővítésének az alapjai. Ezek lehetnek kulturális, oktatási, gazdasági kapcsolatok is. Tulajdonképpen az új elnök beiktatása után abban reménykedünk, hogy ezek a már egyébként működő, jól bejáratott kapcsolatok tovább tudnak majd bővülni az elkövetkező években, évtizedekben" – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.