Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának videófelvételről készített képe egy Jarsz rakétáról a szibériai Novoszibirszk rakétabázisán 2023. március 29-én, amikor Oroszország hadgyakorlatot kezdett Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétarendszerekkel és mintegy háromezer katonával három orosz régióban. A Jarsz hordozható rendszereket a Topol rakétarendszerek felváltására fejlesztették ki az orosz haderő szárazföldről indítható nukleáris arzenáljának megerősítésére.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Ballisztikus rakéta kilövését tesztelte Oroszország tengeralattjáróról

Oroszország sikeres próbaindítást hajtott végre tengeralattjáróról a nukleáris robbanófejek célba juttatására alkalmas Bulava ballisztikus rakétával - jelentette be vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

"A ballisztikus rakéta kilövése a tesztsorozat utolsó eleme, amely után döntés születik a hordozó haditengerészeti szolgálatba állításáról" - közölte a védelmi minisztérium a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleményében.

A minisztérium a tesztkilövés pontos időpontjáról nem adott tájékoztatást.

A Borei-osztályú stratégiai rakétahordozó tengeralattjáró 16 Bulava ballisztikus rakéta szállítására alkalmas és modern torpedó fegyverekkel is fel van szerelve - áll a közleményben. A minisztérium tájékoztatása szerint a haditengerészetnél már három Borei-osztályú tengeralattjáró van szolgálatban, egy tesztelés alatt áll és további hármat építenek.

Az Oroszország északi partjainál víz alatti pozícióból indított interkontinentális rakéta több ezer kilométerre lévő célpontot talált el a Kamcsatka-félszigeten. A 12 méteres Bulava rakéta becsült hatótávolsága mintegy 8 ezer kilométer és akár hat nukleáris robbanófejet is hordozhat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×