"Fontos azt látni, hogy milyen szövegkörnyezetben jelennek meg az ilyen jelentések. Az, hogy nem zárható ki egy támadás, nem azt jelenti, hogy ez valószínűleg be fog következni" – mondta Csiki Varga Tamás. Példaként hozta a nukleáris eszközökkel történő támadást, amelyet ugyan rendkívül alacsonynak tartanak, de nem zárható ki.

A svéd értékelést abban az összefüggésben kell nézni, hogy fel akarnak készülni, különösen ami a fegyveres erőiket illeti, egy hagyományos háborúra. Erre azért van szükség, mert a hidegháború alatt nagyon kedvező helyzetben voltak és sok hadiképességet, mennyiségben és minőségben is, leépítettek. Ezeket próbálják most visszaépíteni – adott támpontot a hírhez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Szóba került az interjúban Magyarország és Törökország szerepe a NATO-csatlakozás blokkolásában. Csiki Varga Tamás arról beszélt, hogy ez a parlamenti jelentés nem a külvilágnak szól, hanem a svéd védelmi tervezés folyamatába illeszkedik. A szakértő emlékeztetett arra, hogy tavaly is készült egy jelentés a NATO-csatlakozásról, amelynek az volt a legfontosabb megállapítása, hogy Svédország önállóan, különösen a nukleáris fenyegetettség szempontjából, nem tudja saját biztonságát kellő mértékben garantálni.

A mostani parlamenti jelentéssel, amely nem kormány-, hanem parlamenti dokumentum, maguknak és nem másoknak üzennek, hogy miképpen kell fejleszteni a svéd hadsereget 2030-ig, sőt 2035-ig. A mostani dokumentum még átmeneti, a végső formáját jövő nyáron nyeri majd el. Ami biztosnak látszik, hogy 2026-ra a svédek is elérik a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos költségvetési kiadást a védelmi büdzsében. Ez azért fontos, hogy legyen miből fejleszteni a haderőt, de szó van arról is, hogy a svéd tartalékos katonák létszámát növelni fogják és több fegyvert is beszereznek majd – tette hozzá.

Kérdésként merült fel, hogy az orosz elnöknek érdeke lehet-e a háború kiterjesztése. A főmunkatárs álláspontja szerint szerint

Oroszország a NATO-val szemben nem tudna sem hagyományos, sem nukleáris háborút nyerni.

A vége ugyanis a kölcsönös megsemmisülés lenne. Ezt még a legvadabb hidegháborús időkben is figyelembe vették.

Csiki Varga Tamás végül arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az államok, amelyek nem a NATO tagjai, és Svédország jelenleg nem az, sokkal sebezhetőbbek, és nyilván erre tekintettel kell lenni a svéd döntéshozóknak is.