Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.93
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az M85-ös gyorsforgalmi út Csorna közelében 2020. december 16-án. Ezen a napon birtokba vehették az autósok az autóút Sopron-kelet és Csorna-nyugat közötti szakaszát. A 153,2 milliárd forint költségvetési forrásból megvalósult beruházással 45 percre csökken a menetidő Sopron és Győr között. Az autóutat a Sopron-kelet csomópontig kétszer két sávon építették ki, középen szalagkorláttal, leállósáv nélkül. Az út koronaszélessége 24,6 méter, a tervezett sebesség óránkénti 110 kilométer.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Veszélyes változás jön az autópályákon

Megszüntetnék a leállósávokat Európa számos országában.

Az Egyesült Királyságban részben a magas költségre, részben biztonsági kockázatokra hivatkozva leállították az úgynevezett okos-autópályák bevezetését szolgáló projektet, miközben számos európai országban továbbra is ezen dolgoznak a hatóságok – írja a Totalcar.

Az úgynevezett okos-autópályák lényege, hogy a hagyományos értelemben megszüntetik a leállósávokat. Ezek helyett technikai eszközökre bízzák a lerobbant járművek felderítését és kiiktatását a forgalomból. A szakértők egy része ugyanakkor az elmúlt időszakban ezt a módszert tette felelőssé több súlyos, halálos közlekedési balesetért.

Számos nyugat-európai országban – például Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Dániában és Hollandiában – folytatják a kísérletezést az okos-autópályákkal. Technikai eszközökkel szabályozzák a forgalmat és extra közlekedési sávként is használják a leállósávokat.

Az egyik legjelentősebb kísérlet Hollandiában indult. Amikor a reggeli csúcsforgalomban minden sávban legalább 1350 autó halad át, akkor megnyílik egy csúcsforgalmi sáv a leállósáv felhasználásával.

Németországban ugyanezt az A8-as autópályán Karlsuhe és Karlsbad között – az egyik legfontosabb európai kelet-nyugati közlekedési folyosón – alkalmazzák. A németeknél az autópálya-felügyelet Stuttgartban lévő központjában kamerákkal figyelik az utakat. Mielőtt valahol megnyitnák a leállósávot a folyamatos közlekedés előtt, ellenőrzik, hogy azon nincs-e valamilyen akadály.

Az Egyesült Államokban egy 2016-ban készült felmérés szerint 14 államban több mint 30 leállósáv-használati rendszer volt érvényben. Főként a tömegközlekedési járműveknek engedték meg a közlekedést a leállósávban csúcsforgalom idején.

Az európai kontinensen készült tanulmányok azt találták, hogy az okos-autópályák pozitív hatással járnak, feltéve, hogy megfelelően alkalmazzák a módszereit. Folytatódni is fognak a kísérletek, mert az utak szűkös áteresztőkapacitását így lehet a legegyszerűbben növelni. Az európai kormányok, ha másért nem, környezetvédelmi megfontolások miatt tartózkodnak az autópályák kiszélesítésétől.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×